Szent Kristóf
From Wikipedia, the free encyclopedia
Szent Kristóf (? – 251 körül?) ókori keresztény vértanú, a katolikus tizennégy segítőszent egyike. Tisztelete a középkorban terjedt el. A 7. századtól templomokat és kolostorokat neveztek el róla.
Szent Kristóf | |
Szent Kristóf a gyermek Jézussal | |
Születése | |
3. század Kánaán | |
Halála | |
251 Anatólia | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kristóf témájú médiaállományokat. |
Létezése történelmileg nem igazolt, életének történetét a mai kutatók nem tekintik valóságnak.[1] Kristóf alakja már a késő középkori egyházban is vitatott volt: több helyi zsinat betiltotta a kultuszát; II. Piusz pápa is kétségeinek adott hangot.[2] 1969-ben, a katolikus szentek liturgikus naptárának felülvizsgálatakor az Istentiszteleti és Szentségi Dikasztérium (Dicasterium de Cultu Divino et Disciplina Sacramentorum) arra a következtetésre jutott, hogy "alig van történelmi tény" Szent Kristófról, ahogy azt a Tübingeni Egyetem Horst Fuhrmann nevű német történészprofesszora összefoglalta,[3] ezért a szentek római naptárából törölve lett.[4]