Mihály arkangyal
From Wikipedia, the free encyclopedia
Mihály arkangyal (héber: מִיכָאֵל) a judaizmus, a kereszténység és az iszlám arkangyala. Nevének legkorábbi fennmaradt említése a Kr.e. 3. és 2. századi zsidó művekben található, ahol ő az angyalok és arkangyalok vezetője.[1] A kereszténység szinte az összes rá vonatkozó zsidó hagyományt átvette,[1] és kifejezetten említi a Jelenések 12:7–12, ahol a Sátánnal harcol, és Júdás levele, ahol a szerző Mihállyal szembeállítva elítéli az eretnekeket.[1]
Mihály arkangyal | |
Névtelen festő által készített bizánci ikon a 13. századból | |
főangyal | |
Tisztelete | |
Tisztelik | Római katolikus egyház, Zsidó vallás, Anglikán Közösség, Keleti katolikus egyházak, Ortodox kereszténység, Antikhalkédóni egyházak, Ezoterikus kereszténység |
Ünnepnapja | szeptember 29. |
Jelképei | sárkányon tapodva, kezében karddal; harci öltözet |
Védőszentje ennek | római katolikus egyház, Izrael |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihály arkangyal témájú médiaállományokat. |
A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály, egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. (a 6. századtól tartják). Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Az ortodox (keleti keresztény) hagyomány hasonlóképp tiszteli.[2]