Szerkesztő:Szabo janos 1974/Az 1944. augusztus 23-i államcsiny
From Wikipedia, the free encyclopedia
1944. augusztus 23-i államcsíny-nek nevezzük azt az eseménysorozatot amikor l Mihai román király 1944 augusztus 23-án leváltotta és letartoztatta Ion Antonescu Államvezető-miniszterelnököt,elrendelte a Tengelyhatalmakkal valo együttmüködés azonnali beszüntetését , utasitást adott a Szövetséges Hatalmakkal valo fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére és a Szovjetunionak adandó katonai segitségnyujtásra.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Mihai.jpg/640px-Mihai.jpg)
Ez a cselekmény véget vetett annak a rezsimnek, amelyet Ion Antonescu 1940 - ben puccsal hozott létre, "államvezetőnek" nevezte ki magát, és uralkodoi jogköröket bitorolt el. Az Antonescu-rezsim katonai diktatúra volt, [1] szövetkezett a tengelyhatalmakkal és egy olyan háborúba sodorta az országot, amely végül katasztrofális volt Romániára nézve. Nem volt hajlandó engedni a kiralynak, mikor az arra kérte ,hogy kössön fegyverszünetet a Szovjetunióval és áljon át a Szövetségesek oldalára
A Vörös Hadsereg 1944 márciusában megszállta Románia északkeleti részét (a front a Cernăuți – Botoșani – Iași – Chișinău – Tighina vonalon huzodott), így a tengelyhatalmaktól való elszakadás és a Szovjetunióval megkötendő fegyversszünet sürgős és létfontosságú szükségletté vált. A szovjet kormány tárgyalást folytatott a Stockholmban tartozkodó román ellenzékkel.Alexandra Kolontay szovjet megbizott azt üzente Frederic Nanu román nagykövettel hogy szeptemberbe újra inditják az offenzivát ha Romania továbbra is fenntartja az együttmüködést a Tengelyhatalmakkal.Az augusztus 23.-i kiugrást a király támogatásával a demokratikus pártok(liber-lis,paraszt,szociál-demokrata és kommunista) szövetségéből alakult Nemzeti Demokrata Tömb szervezte meg olyan magasrangu katonatisztek közremüködésével mint Constantin Sanatescu,Aurel Aldea,Ion Negulescu stb.
Közvetlenül Ion Antonescu elbocsátása és letartóztatása után Románia kilépett a Tengelyhatalmakkal kötött szövetségből, bejelentette a Szövetségesek ellen folytatott harci cselekmények egyoldalú beszüntetését, ugyanakkor hadat üzent Németországnak és Magyarországnak . [1] [2] Ezt követően 1944 Moszkvában aláírták a fegyverszüneti egyezményt egyrészt az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió kormánya,másrészt a román kormány részéről. Meghatározták a Románia politikáját szabályozó irányvonalakat, valamint a Szovjetuniónak 300 millió dollár értékű hat év alatt anyagi javakban kifizetendő háborus jóvátételt . Az 1944.-i kiugrás másik következménye az volt, hogy Észak-Erdély visszakerült Romániához , Déldobrudzsa(Cadrilater) maradt Bulgáriánál,Beszarábiát és Északbukovinát pedig a Szovjetúnió tarthatta meg.Az 1944 augusztus 23.-i kiugrás felgyorsitotta a Szövetséges csapatok előrenyomulását Németország határai fele ,a román hadsereg pedig együtt menetelt velük Magyarországon keresztül Csehszlovákiáig.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/90/Bundesarchiv_Bild_183-B23201%2C_Joachim_von_Ribbentrop_und_Ion_Antonescu.jpg/640px-Bundesarchiv_Bild_183-B23201%2C_Joachim_von_Ribbentrop_und_Ion_Antonescu.jpg)