Szilágyi Sándor (történész)
(1827–1899) magyar történész, az MTA rendes tagja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia. Fél évszázados működése alatt számos saját könyvet (összefoglaló munkák, életrajzok) írt kora újkori magyar és erdélyi történeti témakörökből, emellett jelentős a levéltári forrásokkal kapcsolatos kiadói tevékenysége is. Élete végén általános szakmai elismertsége miatt ő kérték fel, hogy vállalja el a Milleniumi nagy magyar történet főszerkesztési feladatait. Utolsó műve a Pauler Gyulával összeállított, már pusztumusz megjelent A magyar honfoglalás kútfői című monumentális szöveggyűjtemény.
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyi Sándor (egyértelműsítő lap). |
Gyors adatok
Szilágyi Sándor | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1827. augusztus 30. Kolozsvár |
Elhunyt | 1899. január 12. (71 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Szilágyi Ferenc |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | • Erdélyország története • I. Rákóczy György 1593–1648 • II. Rákóczy György 1621–1660 • A magyar nemzet története (főszerkesztő) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Sándor témájú médiaállományokat. |
Bezárás