Szocialista heraldika
kommunista jelképrendszer / From Wikipedia, the free encyclopedia
A szocialista heraldika vagy gyakran kommunista heraldika a címerábrázolás egy sajátos formája, amit elsősorban szocialista berendezkedésű országokban használnak. Jellegzetes karakterei a kommunizmus szimbólumának számító vörös csillag, sarló és kalapács, illetve a búzakoszorú. Bár a köznyelvben címernek nevezik, de heraldikai értelemben nem tekinthető annak, mivel az esetek többségében hiányzik a címer alapját adó pajzs.[1] Ennek oka, hogy a kommunista országok vezetői szándékosan határolódtak el az európai heraldika hagyományos formáitól, mivel az általuk leváltott monarchiák címerei gyakran az uralkodóházakat szimbolizálták.
A Szovjetunió volt az első állam, melynek a szocialista heraldika alapján tervezték meg a címerét 1922-ben. A stílus világszerte a II. világháborút követően terjedt el, amikor több szocialista berendezkedésű állam jött létre. Ráadásul néhány nem kommunista vezetésű ország is adoptálta a stílust például azért, mert kommunista segítséggel harcolták ki a függetlenségüket. A Szovjetunió felbomlásakor, a kelet-európai országok 1989 és 1991 között elhagyták a stílust és a szocialista állami jelképeket lecserélték a hagyományos értelemben vett korábbi címerekre.
Az 1917-es forradalmat követően megalapított Szovjetunióban sajátos nemzeti jelképeket hoztak létre. A szovjet vezetők nem kívánták folytatni azokat a régi heraldikai gyakorlatokat, melyek a korábbi korokra emlékeztettek. A Szovjetunió címeréből így hiányoztak a hagyományos heraldikai jegyek, mint a pajzs, korona, vagy a palást. A stílust később követték más kommunista országok is, melyek szintén a dolgozó népre szerették volna fordítani a figyelmet.[2]
Néhány kommunista országban a szocialista heraldikát sosem adoptálták teljesen. A Lengyel Népköztársaságban megtartották a hagyományos címert, azzal a különbséggel, hogy eltávolították a fehér sas fejéről a koronát. A Magyar Népköztársaság 1949-es megalakulásakor új címert vezettek be, az úgynevezett Rákosi-címert, amit 1957-ben felváltott a Kádár-címer. A két címer között alapvetően az volt a különbség, hogy utóbbi tartalmazott egy piros, fehér és zöld nemzeti színű pajzsot. Csehszlovákia 1948-ban vált kommunista országgá, de az ország eredeti címere 1961-ig használatban volt. Ekkor egy nem hagyományos címerre cserélték, melyen az oroszlán fejéről eltávolították a koronát és helyette felkerült a vörös csillag. Néhány jugoszláv tagköztársaság is használt a címerében pajzsot, akárcsak két szovjet tagköztársaság az Orosz SZSZSZK és az Ukrán SZSZK.
- Vörös csillag
- Sarló és kalapács
- A címert körbeölelő búza vagy más termesztett növényt ábrázoló koszorú, ami a mezőgazdaságot hivatott szimbolizálni
- A koszorút átfonó szalag nemzeti és vörös színekkel ellátva, gyakran feliratot tartalmazva
- A Föld
- Tájak
- Felkelő Nap
- Fegyverek (géppuska, kard)
- Az ipart szimbolizáló kiegészítők, mint például fogaskerék, gyárkémény, olajfúrótorony, villanyoszlop
- Az értelmiséget jelképező könyvek
A keleti blokk felbomlását követően a kelet-európai országok rendre lecserélték a szocialista címereket a korábbi hagyományos címerekre. Az Oroszországi Föderáció megalakulásakor (A Szovjetunió jogutódja) az Oroszországi SZSZSZK címerét használta némi módosítással 1993-ig, amikor elfogadták az új orosz címert. A kisebb változtatás annyit jelentett, hogy az RSZFSZR (РСФСР) feliratot Oroszországi Föderációra (Российская Федерация/Rosszijszkaja Federacija) cserélték. Fehéroroszország címerét 1995-ben népszavazást követően fogadták el és lecserélték az 1991 és 1995 között használt, a hagyományos heraldikai elvárásoknak megfelelő állami címert. Az új belarusz címer lényegében a szovjet időkben használt címer újratervezett változata. Észak-Macedónia a jugoszláv időkből megőrizte a szocialista kinézetű címerét, annyi különbséggel, hogy 2009-ben lekerült róla a vörös csillag. A szocialista heraldikát továbbra is alkalmazza néhány ország, mint például Észak-Korea, a Kínai Népköztársaság és Laosz. Afrikában Angola, Mozambik és Bissau-Guinea is szocialista heraldika alapján tervezte meg a címerét. A vitatott státuszú Dnyeszter Menti Köztársaság címere a szovjet időkre emlékeztet, annak ellenére, hogy nem minősül szocialista államnak.
Jelenlegi címerek
Marxista–leninista államok
A Kínai Népköztársaság címere (1950–napjainkig) Laosz címere (1992–napjainkig) Vietnám címere (1976–napjainkig), korábban Észak-Vietnám (1955–1976)
Nem marxista–leninista államok
Angola címere (1990–napjainkig) Fehéroroszország címere (1995–napjainkig) Bissau-Guinea címere (1973–napjainkig) Észak-Korea címere (1993–napjainkig) Észak-Macedónia címere (2009–napjainkig) Mozambik címere (1990–napjainkig) Tádzsikisztán címere (1993–napjainkig) Üzbegisztán címere (1992–napjainkig)
- Vitatott státuszú államok
A Luganszki Népköztársaság címere (2014–napjainkig) A Dnyeszter Menti Köztársaság címere (1991–napjainkig)
Történelmi címerek
Európa
Az Albán Népi Szocialista Köztársaság címere (1946–1991) A Bolgár Népköztársaság címere (1971–1990) A Magyar Népköztársaság címere (1949–1956) A Magyar Népköztársaság (1957–1989) és a Magyar Köztársaság címere (1989–1990) A Német Demokratikus Köztársaság címere (1950–1953) A Német Demokratikus Köztársaság címere (1955–1990) Az Oroszországi Föderáció címere (1992–1993) A Román Szocialista Köztársaság címere (1965–1989) A Szovjetunió címere (1956–1991) Az Ukrán SZSZK (1949–1991) és Ukrajna címere (1991–1992)[3]
Afrika
A Benini Népköztársaság címere (1975–1990) Burkina Faso címere (1984–1987) Az Etiópiai Derg címere (1975–1987) Az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság címere (1987–1991) A Kongói Népköztársaság címere (1970–1992) A Madagaszkári Demokratikus Köztársaság címere (1975–1992) A Zöld-foki Köztársaság címere (1975–1992)
Ázsia
Az Iraki Köztársaság címere (1959–1965)[4] A Demokratikus Kambodzsa címere (1975–1979) A Kambodzsai Népköztársaság címere (1979–1989) A Kirgiz SZSZK (1948–1991) és Kirgiz Köztársaság címere (1991–1994) Laosz címere (1975–1991) A Mongol Népköztársaság címere (1960–1991)
- von Volborth, Carl-Alexander. Heraldika – szokások, szabályok és stílusok. Ware, Hertfordshire: Omega Books Ltd., 11. o. (1981. december 29.). ISBN 0-907853-47-1
- von Volborth, Carl-Alexander. Alverdens heraldik i farver, Editor and translator from English to Danish: Sven Tito Achen (danish nyelven), Copenhagen: Politikens Forlag, 158. o. (1972. december 29.). ISBN 87 567 1685 0
- Arvidsson, Stefan (2017). A szocializmus stílusa és mitológiája: szocialista idealizmus, 1871-1914. Routledge
- Gorman, John (1985). Images of Labour: Selected Memorabilia from the National Museum of Labour History. London: Scorpion Publications.
- Gorman, John (1986). Banner bright: An Illustrated History of Trade Union Banners. Buckhurst Hill, Essex: Scorpion Publications.