Törökország
állam Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Törökország (törökül Türkiye Cumhuriyeti, IPA: /tyɾkije dʒumhuɾijeti/) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
Török Köztársaság | |||
Türkiye Cumhuriyeti | |||
| |||
Nemzeti mottó: Yurtta sulh, cihanda sulh (Béke a hazában, béke a világban) Nemzeti himnusz: İstiklâl Marşı | |||
Fővárosa | Ankara | ||
é. sz. 39° 52′, k. h. 32° 52′39.866666666667, 32.866666666667 | |||
Legnagyobb város | Isztambul | ||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Recep Tayyip Erdoğan | ||
Alelnök | Cevdet Yılmaz | ||
Hivatalos nyelv | török | ||
Köztársaság kikiáltása | 1923. október 29. | ||
Függetlenségi háború | 1918–22 | ||
EU-csatlakozás | tárgyalások folyamatban | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 85 372 377 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Rangsorban | 19. | ||
Becsült | 82 003 882[2] fő (2018. december) | ||
Rangsorban | 19. | ||
Népsűrűség | 105 fő/km²[5] | ||
GDP | 2008 | ||
Összes | 729 443 millió[6] dollár (17.) | ||
Egy főre jutó | 10 471[6] dollár (73.) | ||
HDI (2021) | 0,838 (48.) – magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 780 580 km² | ||
Rangsorban | 36. | ||
Víz | 1,3% | ||
Időzóna | TRT (UTC+3) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | török líra (TRL ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TR | ||
Hívószám | 90 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .tr | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.[7][8]
Törökország demokratikus, szekuláris,[9] az alkotmánya szerint magát nemzetállamként[10] meghatározó ország, de élnek más kisebbségek is az ország területén.[11] 1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Mustafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az első világháború után.
2022-ben az ENSZ jóváhagyta a török kormány kérelmét, ami a szervezetben hivatalosan is a török Türkiye-re változtatja az ország nemzetközi megnevezését az eddigi angol Turkey helyett (ami angolul pulykát is jelent).[12]
Törökország képekben
|
A Törökország szó alapját képező török melléknév/főnév valószínűleg a göktürk vagy köktürk[13] („törökök gyökere”) népcsoport türük szavából származik (i. sz. 8. század), mellyel magukat nevezték. A szó talán a tatárjárás környékén kerülhetett át a magyar nyelvbe, majd az ü hang nyíltabbá vált.[14] A türük szó a török nyelvbe türk formában öröklődött tovább.
A türk szó régi jelentése „erős”.[15] A Törökországot jelölő Türkiye összetétel -iye ragja arab eredetű; jelentése: „tulajdonos” vagy „valamihez kapcsolódó”. A legtöbb nyelvbe a középkori latin Turchia alakból került át, i. sz. 1369 körül.[16]
A Törökország (Türkiye) nevet hivatalosan az 1921-ben készült első török alkotmányban rögzítették először. A köztársaság kikiáltása után az 1924-es alkotmányban is megerősítették.
Bővebben: Törökország földrajza |
Tájegységek
Az országot az európai és török geográfusok más-más szempontok szerint osztják különböző tájegységekre. Az európai felfogás az alábbi egységekre tagolja az országot:[17]
- Nyugat-Anatólia és a Márvány-tenger partvidéke
- Pontuszi-hegyvidék
- Anatóliai-fennsík
- Torosz-hegyvidék
- Kelet-Anatólia (Örmény-magasföld)
- Délkelet-Anatólia
A török geográfusok hét fő földrajzi régiót különböztetnek meg, melyeket tájegységekre bontanak.[18]
Domborzat
Törökország domborzati térképe (nyitható térkép) >>>>>>>>> |
---|
|
|
Törökország Ázsia nyugati részén fekszik. A Kis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc határolja. Keleten is hegyvidék található, itt ered az Eufrátesz, a Tigris és az Araksz folyó, itt fekszik a Van-tó, valamint az Ararát-hegy Törökország legmagasabb pontjával (5166 m). Az ország területének 80%-a 500 méternél magasabban fekszik a tengerszint felett, partvonala 8372 km hosszú,[19] határain belül 15 sziget fekszik,[19] és két tengerszorosa van, a Boszporusz és a Dardanellák.
Törökországban Anatólia geológiai sajátosságai miatt előfordulnak erős földrengések is.
Vízrajz
Törökország folyói közül a leghosszabbak az Eufrátesz (a folyó hosszának közel fele, 1263 km van Törökország területén), a Kızılırmak (1151 km), a Sakarya (824 km) és a Murat (722 km).[19] Anatólia területén körülbelül 50 nagyobb és 200 kisebb tó fekszik (összesen 9423 km²[19]) ezek közül a legnagyobb a Van-tó.[20] A másik említésre méltó tó a Tuz-tó, ami szó szerint „sós tavat” jelent, mérete a lehullott csapadék mennyiségétől függően változik,[20] peremét lerakódott só borítja.
Éghajlat
Bővebben: Törökország éghajlata |
Törökország régióinak éghajlata igen változatos. Az égei- és földközi-tengeri területeken mediterrán éghajlat a jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal. Az átlagos maximum hőmérséklet a nyári hónapokban 33-34 C°, télen a hőmérséklet nem süllyed 8-10 C° alá.[21] A csapadék átlagértéke 580 és 1300 milliméter között váltakozik. A fekete-tengeri területek csapadékban gazdagok, 1400 milliméternyi átlaggal, nedves szubtrópusi éghajlattal. A régió keleti részein enyhébb az időjárás, nyugaton szárazabb. A középhőmérséklet télen 7 C°, nyáron 23 C°.[21]
A hegyvonulatok megakadályozzák a mediterrán éghajlati hatást az anatóliai területeken, így itt kontinentális éghajlat uralkodik. A keleti részeken (Örmény-magasföld) tipikus magashegységi éghajlat a jellemző:[21] kemények a telek, akár −30 °C vagy −40 °C is előfordulhat, a hó pedig akár 120 napig is megmaradhat. Nyugaton (Anatóliai-fennsík) a téli hőmérséklet átlagértéke 1 °C, a nyarak melegek, szárazak, gyakran 30 °C fölötti hőmérsékletűek, az éghajlat száraz sztyepp-jellegű.[21]
Élővilág, természetvédelem
Az ország európai részének, illetve Kis-Ázsia márvány-, égei- és földközi-tengeri partvidékének természetes növénytakarója az alacsonyabb hegyvidékeken a tölgyfajok, borókák és illatos levelű cserjék alkotta keménylombú erdők, magasabban a fenyők alkotta mediterrán tűlevelű erdők. Az erdőirtások nyomán állományaik megritkultak, helyükön olajfaligetek, citrom, narancsültetvények és mediterrán cserjések vannak. A Pontuszi-hegység Fekete-tenger felé eső oldalán a babérlombú, a déli oldalán a mérsékelt övi lombhullató erdő a természetes növényzet. Fő fafajaik a tölgy, a bükk. A babérlevelű erdők cserjeszintjében jellemző pl. a babérmeggy, a hangarózsa. 1200 m tszfm. fölött tűlevelű erdők, fölöttük kb. 2000 m tszfm.-on havasi rétek vannak. Lomboserdő-állományok főként a hegység keleti részén találhatók. Az égei-tengeri partokon a vallon tölgy, a Nyugati-Toroszban a tölgy és a boróka terjedt el. [22]
A mediterrán klímájú területek folyóit követő erdők jellegzetes fája a keleti platán. Anatólia belső részének természetes növénytakarója a gyér, mediterrán jellegű sztyep, amelynek déli állományai átmenetet képeznek a félsivatagok felé. [22]
Lásd még: Kategória:Törökország állatvilága |
Nemzeti parkjai
Bővebben: Törökország nemzeti parkjainak listája |
Törökországnak jelenleg (2008) 33 nemzeti parkja van[23] (más források szerint 39[24]), melyek összterülete 877 771 hektár.[24] Az első nemzeti parkot 1958-ban hozták létre. A török nemzeti parkok egyik jellegzetessége, hogy többségük nemcsak természeti, de történelmi kincseket is őriz, ilyen például az Antalya tartománybéli Beydağları Parti Nemzeti Park, ahol Phaselis és Olimpos ókori városok romjai találhatóak, vagy a szintén antalyai Köprülü Kanyon Nemzeti Park, ahol például a ciprusfélék közé tartozó Cupressus sempervirens fák a világon egyedülálló módon összefüggő erdőt alkotnak.[24] A legtöbb nemzeti park erdős területeken található, van azonban néhány, amely a sztyeppék élővilágát hivatott megóvni, ilyen például a Kelet-anatóliai régió Munzur Völgyi Nemzeti Parkja, mely farkasoknak, rókáknak, vad kecskéknek, sasoknak ad menedéket.[25]
Természeti világörökségei
Bővebben: Törökország világörökségi helyszínei |
Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű.[26] Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei (Hierapolisz ókori városa mellett). A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni.[26]
Bővebben: Anatólia történelme, Szeldzsuk törökök, Oszmán Birodalom és Törökország történelme |
Anatólia (Kis-Ázsia) az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője. Területén az I. e. 7. évezredben élte fénykorát a legkorábbi ismert városok közé tartozó Çatal Hüyük. Később több ókori birodalom területe is részben átnyúlt Anatóliába, vagy itt volt a központja. Éltek itt például akkádok, asszírok és hettiták. A Hettita Birodalom bukása után Phrügia és Lüdia uralta a nyugati partokat, ahogy az ókori görög kultúra terjedni kezdett. A terjeszkedést egyedül a távoli Perzsa Birodalom fenyegetése akadályozta meg. Ahogy a perzsák egyre hatalmasabbak lettek, az anatóliai kikötők is úgy lettek egyre gazdagabbak. Uralmukat végül Nagy Sándor törte meg, mikor győzelmet aratott III. Dareiosz felett. Halála után a birodalmat hadvezérei egymás között osztották fel, miközben folyamatosan védeniük kellett a területeiket a pergamoni, pontoszi, egyiptomi és más uralkodók támadásaitól.
A rómaiak úgy erősítették meg uralmukat a régióban, hogy helyi kormányzásra bízták a területeket, ami hatékonynak bizonyult; és katonai védelmet is biztosítottak. Nagy Konstantin idején épült ki az „új birodalom”, melynek székhelye Konstantinápoly lett. A térségben a 7. század óta folyamatos háborúskodás zajlott a muszlimok ellen. Végül a szeldzsukok a 11. században egyesítették a számos anatóliai fejedelemséget, a terület egészen a 14. század elejéig a kezükben maradt.
A szeldzsukok közül 1299-ben kiváló, folyamatosan terjeszkedő oszmánok a 15. században, Konstantinápoly elfoglalásával megdöntötték a Bizánci Birodalmat, melyet kiterjesztettek a Földközi-tenger keleti részére. Határai I. Szulejmán uralkodása idején a Perzsa-öböltől egészen Magyarországig és Egyiptomtól a Kaukázusig húzódtak. A 19. században ébredő balkáni nacionalizmus és az első világháború okozta a folyamatosan gyengülő birodalom széthullását.
Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben az államot egy heterogén, nacionalista, alkotmánypárti politikai tömörülés, az Ifjútörök mozgalom irányította, 1908-tól kis megszakítással 1918-ig. Hivatalos szervezetük az Egység és Haladás Mozgalma (Ittihád ve Terakki Dzsemijeti) volt, melynek egy szélsőségesen nacionalista, Talát, Enver és Dzsemal pasa által fémjelzett csoportosulása gyakorolta a tényleges hatalmat. Az ifjútörökök nevéhez fűződik az örmény népirtás, melynek során mintegy másfél millió örményt telepítettek ki és mészároltak le[27] 1915 és 1917 között. Ugyancsak az ifjútörök vezetés nyomására lett a birodalom Németország szövetségese az első világháborúban.
Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen a törökök katonai ellenállást szerveztek. A török függetlenségi háború (1919-1923) során a Mustafa Kemal, İsmet İnönü, Kazım Karabekir és más tábornokok által vezetett török haderők kiszorították az angol, olasz, görög és francia csapatokat, valamint megalakult a Török Nemzeti Országgyűlés, melyet azonban a szultán és kormánya nem volt hajlandó elismerni. 1922. november 1-jén az ankarai országgyűlés eltörölte a szultanátust, majd a sèvres-i döntéseket felülbíráló lausanne-i békeszerződés megkötése után, 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot. Az ország vezetője, Mustafa Kemal Atatürk, modern, világi és Nyugat-orientált államot hozott létre drasztikus reformok segítségével. A 20. század során több katonai puccs történt az országban, az utolsó 1980-ban. Törökország 1952-ben lett a NATO tagja, és célul tűzte ki az Európai Unióhoz való csatlakozást. A ciprusi török jelenlét, a régóta tartó kurd szabadságharc keleten, és az iszlám növekvő politikai jelenléte táplálja a közéleti vitákat, és befolyásolja az ország nemzetközi kapcsolatait és az uniós csatlakozási tárgyalások kimenetelét.[28]
Alkotmány, államforma
Bővebben: Törökország politikai élete és Török Nemzeti Országgyűlés |
Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát írt elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. Ezt módosította a 2017-es népszavazás. 2018-tól elnöki rendszer működik. Elvileg biztosítja a nemzetközileg elismert emberi jogokat, amelyeket vészhelyzetben korlátozni lehet, és nem lehet őket az állam egységének megsértésére vagy nem-szekuláris nem-demokratikus kormány létrehozására felhasználni.[29]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az egykamarás török parlament, a Nagy Török Nemzetgyűlés vagy Türkiye Büyük Millet Meclisi a törvényhozó testület. 550 tagját arányos képviselet elve alapján választják 5 éves periódusra, a jelenlegi (2007) képviselők közül 52 nő.[30] Egy pártnak a szavazatok legalább 10%-át kell megszereznie országos szinten a parlamentbe bejutáshoz. A parlamentben az AKP van többségben, a köztársasági elnök Recep Tayyip Erdoğan.
Törökországban a kisebbségi nyelveket nem ismerik el, az ország és az oktatás hivatalos nyelve a török.[31]
Erdoğan újraválasztott államfő 2018. július 9-ei eskütételével új korszak kezdődött az országban. A korábbi parlamentáris berendezkedést végrehajtói elnöki rendszer váltotta fel. Az elnököt öt évre választják, kétszer (esetleg harmadszor is) újraválasztható. Megszűnt a miniszterelnöki intézmény, az államfő jogkörei jelentősen bővültek.[32][33]
Politikai pártok
Bővebben: Törökországi politikai pártok listája |
2004-ben 50 regisztrált politikai párt volt Törökországban, változatos politikai ideológiákkal, a szélsőjobboldaltól egészen a szélsőbaloldalig.[34] 2007-ben három párt került be a parlamentbe, Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), a Köztársasági Néppárt (CHP), melyet Atatürk alapított,[35] és a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP). A Demokratikus Társadalom Pártja (DTP) által támogatott független jelöltek közül 20 fő jutott képviselői mandátumhoz, akik a parlamentben létrehozták a DTP frakcióját.
Jogállamiság
A hatékony fékek és ellensúlyok hiánya, valamint a hatalomnak a végrehajtó hatalomban (elnökben) való túlzott koncentrációja a 2017-es alkotmánymódosításokat és a 2018-as elnöki rendszerre való átállását követően a törvényhozó és az igazságszolgáltatás rovására a politikai rendszer szerves jellemzőjévé vált.[36] A Velencei Bizottság szerint nem elegendőek a szükséges fékek és ellensúlyok a hatalom egy hivatalban történő túlzott koncentrációja elleni védelemhez és az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához.[36]
A módosított alaptörvény (alkotmány) több cikkelye különösen vitatott, például a parlament bizonyos jogainak eltörlése. [36]
Emberi jogok
1959 és 2011 között az Emberi Jogok Európai Bírósága több mint kétezer ítéletet hozott Törökország ellen, az emberi jogok megsértése miatt olyan kérdésekben, mint a kurdok és a nők jogai, az LMBT-jogok és a médiaszabadság.[37][38] Az emberi jogok helyzete továbbra is jelentős akadálya az ország EU-s tagságának.[39]
A 2020-as évek elején a gyűlöletbeszéd, az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni fenyegetés, valamint az LMBTQ+ személyek jogainak megsértése továbbra is súlyos probléma.[36] A szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló munkahelyi megkülönböztetést 2020-ban sem tiltja a törvény.[36] A homoszexualitás bár legális,[40] a török hatóságok számos diszkriminatív gyakorlatot alkalmaznak.[41][42][43]
Az emberi jogokkal vagy különösen a kurd kérdéssel foglalkozó szervezetek az országon belül továbbra is erős nyomással szembesülnek.[36] A kurd kisebbség kulturális jogai továbbra is korlátozottak, beleértve a kurd nyelv általános és középfokú oktatásban való használatára vonatkozó jogi korlátozásokat.[36] A közszolgáltatásokat csak török nyelven biztosítják.[36] A 2020-as évek elején is nyomás nehezedik a kurd médiára, kulturális és nyelvi intézményekre.[36]
A vallási és etnikai kisebbségekhez tartozók gyakorlatilag ki vannak zárva bizonyos szakmai beosztásokból, például közalkalmazotti és katonatiszti tisztségekből.[36] A vallási vagy etnikai kisebbségeket, illetve a kiszolgáltatott csoportokat, például a romákat célzó fenyegetés továbbra is komoly probléma.[36]
Közigazgatási beosztás
Bővebben: Törökország közigazgatási egységei |
Törökország közigazgatási egységei egymással szorosan összefüggő, hierarchikus rendbe illeszkedő egységek, melyek elnevezése és egymással való kapcsolata némileg eltér a Magyarországon megszokott fogalmaktól. Az ország tartományokból áll, melyeket ilcsékre (körzet) osztanak. Az ilcsék alárendelt egységei a budzsakok és a kaszabák (kisvárosi önkormányzatok). A falvak önkormányzatai a városoknak vannak alárendelve, míg a falvaknál kisebb települések a falusi önkormányzatoknak. A városok szemtekre (kerület) vannak osztva, melyek további alegységekből, mahallékból állnak. Minden egyes közigazgatási alegységnek külön vezetője van.
Bővebben: Törökország régiói |
Törökországot hét – négy külső és három belső – földrajzi régióra osztjuk, melyeket a táj jellege, klímája, talajszerkezete és vegetációja alapján hoztak létre. A külső régiók: Karadeniz (Fekete-tengeri régió), a Marmara (Márvány-tengeri régió), az Ege bölgesi (Égei-tengeri régió) és Akdeniz (Földközi-tengeri régió). A három belső régió: İç Anadolu (Közép-anatóliai régió), Doğu Anadolu (Kelet-anatóliai régió) és Güneydoğu Anadolu (Délkelet-anatóliai régió). Bár a régiók hivatalosan nem közigazgatási egységek, a tartományi felosztás szempontjából fontos funkciót töltenek be.
Bővebben: Törökország tartományai |
Törökország 81 tartományból (il) áll. A tartományokat a vali, a kormányzó irányítja. Minden megyének van egy kormányzói székhelye (merkez ilçe), melynek neve általában egyezik a tartomány nevével, a kivételek: Hatay (Antakya), İçel (Mersin), Kocaeli (İzmit), és Sakarya (Adapazarı).
A nagyobb városoknak, mint például Isztambul, kerületei (szemt) vannak (például Kadıköy), amelyek mahallékra bomlanak (például Fenerbahçe).
Egy szemten belül városi és vidéki területek is lehetnek. A szemteket a polgármesterek irányítják, és minden mahallénak külön vezetője van, a kajmakam. Minden városnak saját önkormányzata van (belediye).
Bővebben: Törökország hadereje |
Törökország haderejét (törökül: Türk Silahlı Kuvvetleri) a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő alkotja. A török csendőrség (Jandarma) és a parti őrség (Sahil Güvenlik Komutanlığı) békeidőben a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik (akárcsak a rendőrség), de egyben a hadsereg illetve a haditengerészet alá is. Háború esetén mindkettő rendelkezik jogérvényesítő és katonai hatáskörrel.
A török haderők vezérkari főnöke 2006. augusztus 28. óta Yaşar Büyükanıt tábornok. A török hadsereg 1 054 750 katonájával[44] a második legnagyobb hadsereg a NATO-ban az Amerikai Egyesült Államok után.