(1857-1925) magyar politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Tőry Gusztáv, eredeti nevén Spiesz Gusztáv (Pest, 1857. október 24. – Budapest, 1925. október 30.[1]) jogi doktor, igazságügyi miniszteri államtitkár, igazságügy-miniszter, kúriai elnök.
Tőry Gusztáv | |
Erdélyi Mór felvétele (1912 körül) | |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1918. május 8. – október 31. | |
Előd | Vázsonyi Vilmos |
Utód | Buza Barna |
A Magyar Királyi Kúria elnöke | |
Hivatali idő 1920 – 1925 | |
Előd | Günther Antal |
Utód | Juhász Andor |
Születési név | Spiesz Gusztáv |
Született | 1857. október 24. Pest |
Elhunyt | 1925. október 31. (68 évesen) Budapest |
Foglalkozás | politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőry Gusztáv témájú médiaállományokat. |
Tőry Gusztáv és Kunig Rozália fia. Pesten végezte tanulmányait és szerezte meg a jogi doktori oklevelet. Németországban, Franciaországban és Angliában, majd Belgiumban és Svájcban egészítette ki jogi ismereteit. Állami szolgálatát 1880-ban mint joggyakornok kezdte meg a budapesti királyi ítélőtáblánál; ahonnét 1883-ban az igazságügyi minisztériumba helyezték át. 1898-tól, mint miniszteri tanácsos a nemzetközi ügyek osztályát vezette. Tevékeny részt vett a házassági jogról szóló törvény (1894. XXXI. tc.) nemzetközi rendelkezéseinek kidolgozásában. Németországban, valamint Svájcban hivatalos kiküldetései folytán tett tanulmányok alapján ő készítette az 1895. évi 27,243 sz. terjedelmes házassági utasításnak, úgyszintén az idézett törvény végrehajtása végett szükséges többi rendeletek legnagyobb részének tervezeteit. A gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. tc., az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. és a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. XVIII. tc. alapján kibocsátott rendeletek megállapításában és gyakorlati meghonosításában szintén része volt. Sokat foglalkozott különösen a korábbi években birtokrendezési kérdésekkel és ő dolgozta ki a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezéséről szóló 1890. XVIII. tc., továbbá az erdélyi részek és a volt Partium területén követendő birtokrendezési eljárás novelláját (1892. XXIV. tc.), nemkülönben a kapcsolatos rendeleteket és utasításokat, ezek közt az 1893. évi 356. sz. kimerítő utasítást is az erdélyrészi birtokrendezési eljárásról. Szerzője ezenkívül sok más igazságügy-miniszteri rendeletnek és intézkedésnek, valamint az igazságügyi kormány által a többi minisztériumok részére adott jogi véleménynek. Az igazságügyi kormányt más minisztériumoknál különösen, törvényalkotási kérdésekben gyakran képviselte. Az 1901. és 1904. évi hágai magánjogi konferenciákon is jelen volt. 1902-ben lett miniszteri tanácsos, majd 1912-től államtitkár. A harmadik Wekerle-kormányban 1918. május 8-tól 31-ig viselte az igazságügy-miniszteri tárcát, 1920-tól 1925-ig volt a Kúria elnöke. Családi neve Spiesz volt. Felesége Burián Aranka, Burián János és Jalics Ilona lánya volt, 1946-ban halt meg Budapesten.[2]
Szerkesztette az 1892 óta kiadott Igazságügyi Közlöny c. hivatalos lapot; 1898-tól az igazságügyi minisztérium működéséről (1875-87., 1892-95., 1895-98. sat) minden esztendőben kiadott Jelentés szerkesztő tagja volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.