Taskent - Wikiwand
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Taskent.

Taskent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Taskent

Taskent címere
Közigazgatás
Ország Üzbegisztán
Polgármester Rahmonbek Usmonov
Irányítószám 100000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 424 100 fő (2017) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság455 m
Terület3527 km²
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Taskent
Taskent
Pozíció Üzbegisztán térképén
é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′Koordináták: é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′
Taskent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.

Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.

Történelme

Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 45. században alakultak ki. 751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet.

1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött. A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az Orosz Birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt.

A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.

Földrajz

Műholdfelvétel Taskentről
Műholdfelvétel Taskentről

Taskent egy sík területen fekszik az Altaj hegység lábánál, 500 méteres tengerszint feletti magasságban. A város egy aktív tektonikus terület felett fekszik, ezért gyakori a földrengés, 1966-ban egy a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségűt jegyeztek fel itt.

Éghajlat

A város éghajlata mediterrán (Köppen: Csa),[1] erős kontinentális hatással (Köppen: Dsa). A tél hideg és hóesés is jellemző, a nyár pedig hosszú, forró és száraz. A legtöbb csapadék decemberben, januárban és februárban fordul elő, a hóesés mértéke átlagosan 70 cm évente. A nyári időszakban nagyon kevés csapadék hullik, különösen a júniustól szeptemberig tartó időszakban. Az évi napsütés 2800 óra körül alakul.

Taskent éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,225,732,536,439,343,044,643,139,837,531,127,344,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,28,114,022,127,133,235,834,229,021,414,48,921,3
Átlaghőmérséklet (°C)1,83,49,016,120,325,627,725,920,914,59,14,515,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,6−1,44,010,113,517,919,617,512,77,53,70,18,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−28,0−25,6−16,9−6,3−1,73,88,23,40,1−11,2−22,1−29,5−29,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)575764594010326294153421
Havi napsütéses órák száma1171271642163033633843653002261501052820
Forrás: Centre of Hydrometeorological Service of Uzbekistan, Hong Kong Observatory


Tömegközlekedés

A taskenti metró 1977-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. A villamosközlekedés 2016-ban teljesen megszűnt, hossza 130 km volt. Trolibusz 1947 óta működik a városban.

Híres emberek

Az Arnir Timur múzeum
Az Arnir Timur múzeum
  • Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
  • Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
  • Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
  • Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
  • Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
  • Habibullah Khán, 1901 és 1919 között afgán emír.
  • Rustam Qosimjonov, sakknagymester
  • Elena Kats-Chernin, zeneszerző
  • Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
  • Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
  • Peter Odemwingie, focista
  • Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
  • Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
  • Rashid Sunyaev, asztrofizikus
  • Guryanov Mikhail, mérnök
  • Mirdjalal Kasimov, focista
  • Alik Szaharov, operatőr, rendező
  • Shahzoda, énekesnő
  • Leftheris Pantazis, énekes

Testvérvárosai

Jegyzetek

Források

  • Paul Stronski: Tashkent: Forging a Soviet City 1930-1966 (Central Eurasia in Context sorozat), University of PIttsburgh Press, Pittsburgh, 2010, ISBN 9780822961130

További információk

Commons:Category:Tashkent
A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a taskent címszót a Wikiszótárban!
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Taskent
Listen to this article