Taszilin-Ádzser
hegyvonulat Algériában From Wikipedia, the free encyclopedia
A Taszilin-Ádzser, Tasszili n’Addzser vagy n’Addzser-fennsík (arabul: طاسيلي ناجّر, „A folyók fennsíkja”) hegyvonulat a Szahara algériai részén, amely mintegy 500 km hosszan nyúlik el é. sz. 26° 20′, k. h. 5° 00′-től é. sz. 24° 00′, k. h. 10° 00′-ig). Legmagasabb pontja a 2158 m magas Afao é. sz. 25° 10′, k. h. 8° 11′ az Adrar hegységben.[1] A hegység legfőbb anyaga a homokkő, amelynek eróziója különös formákat hozott létre. A magasságnak és a kőzet víztartó-képességének köszönhetően a növényzet gazdagabb, mint a környező sivatagban. A ritkás erdőben olyan veszélyeztetett endémikus fajok is találhatóak, mint a szaharai ciprus és a szaharai mirtusz.[forrás?]
| Taszilin-Ádzser | |
| Világörökség | |
 | |
| A Taszilin-Ádzser sziklarajzai | |
| Adatok | |
| Ország | Algéria |
| Világörökség-azonosító | 179 |
| Típus | Természeti és kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VII, VIII |
| Felvétel éve | 1982 |
| Elhelyezkedése | |
 Taszilin-Ádzser
Pozíció Algéria térképén
| |
 é. sz. 25° 30′, k. h. 9° 00′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taszilin-Ádzser témájú médiaállományokat. | |
A sziklarajzok
A hegység különlegességét a ritka növényfajok mellett a világörökség listájára szintén felkerült világhírű sziklarajzok adják, amelyek abban az időszakban születtek, amikor az éghajlat még nedvesebb volt, és a sivatag helyén szavanna terült el.
A legutóbbi jégkorszakban, illetve az utána következő neolitikumban Észak-Afrikának ez az akkor még mediterrán éghajlatú területe valószínűleg aránylag sűrűn lakott, termékeny terület volt (erre utalhat a terület neve is: „a folyók fennsíkja”). Az első ábrázolások i. e. 6-5. évezred táján keletkeztek,[2][3] és alkotóik egy vadászó életmódot folytató törzsből kerültek ki. Az ásatások vadászeszközöket, cserépmaradványokat tártak fel. A képek a vadászat jeleneteit és a területről rég kihalt állatokat, többek között gazellákat, zsiráfokat ábrázolnak. A nagyméretű képeket porrá tört palából és tojásfehérjéből álló, sárga, barna és különböző árnyalatú vörös festékből készítették.
A második korszakot „kerekfejű”-nek nevezik a feltűnően nagyméretűnek ábrázolt fejek miatt. A fejeket gyakran szarvak illetve tollkorona díszítik.[3][4] Az i. e. 4000 és i. e. 1500 közötti korszak a szarvasmarha-ábrázolásokról ismeretes.[3] Ezek az állatok az állattenyésztés megjelenését jelzik a hegység területén. A kultikus jelenetek mellett ebben az időszakban már hétköznapi jeleneteket is ábrázoltak igen életszerűen. Az egyiptomi művészet hatása érezhető a következő korszakban készült ábrázolásokon. A képeken olyan tetoválások láthatóak, mint amilyeneket Közép-Afrikában egyes törzsek ma is használnak.[forrás?]
Az ezt követő korszak már a hanyatlás korszaka volt, sziklarajzok egyre elnagyoltabbak, alacsonyabb színvonalúvá váltak. Az éghajlat változása egyre nehezebbé tette a körülményeket,[3] a törzsek elvándoroltak vagy kihaltak, a terület elhagyatott lett. Az utolsó rajzok i. e. 200 körül készültek.[2]
A képeket elfeledték, az arra járó nomádok nem érdeklődtek irántuk. Az értékes leletről csak a múlt század ötvenes éveiben értesült a világ, amikor Henri Lhote közzétette a sziklafestmények és karcolatok képeit, amelyeket évezredeken keresztül megőrzött a száraz sivatagi időjárás.[2] Az alkotások és a körülöttük fekvő Tasszilin-Ádzser Nemzeti Park 1982 óta a világörökség által védett terület.[5]
Galéria
.png)
.jpg)
Jegyzetek
Hivatkozások
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
