Taupói-tó
Új-Zéland legnagyobb tava / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Taupói-tó 616 km²-es felületével Új-Zéland legnagyobb tava, az Északi-sziget közepén terül el. A Taupo tűzhányó kalderájában keletkezett, annak mintegy 26 ezer évvel ezelőtti szupervulkáni kitörése nyomán. A Waitahanui, Tongariro, és Tauranga Taupo folyók táplálják, fölös vizét a Waikato, Új-Zéland leghosszabb folyója vezeti le.
Gyors adatok
Taupói-tó | |
Ország(ok) | Új-Zéland |
Hely | Északi-sziget |
Vízgyűjtő terület | 3487 km2 |
Típus | kráter-tó |
Elsődleges források |
|
Elsődleges lefolyások | Waikato |
Hosszúság | 46 km |
Szélesség | 33 km |
Felszíni terület | 616 km2 |
Legnagyobb mélység | 186 m |
Víztérfogat | 59 km3 |
Part hossza | 193 km |
Tszf. magasság | 356 m |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 38° 49′, k. h. 175° 55′-38.816666666667, 175.91666666667 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Taupói-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
A tó partján üdülőváros található, fontos turisztikai központ, évente több millió látogatóval. A tóból nagy mennyiségben halásszák a betelepített sebes pisztrángot és szivárványos pisztrángot.