a tihanyi apátság alapítólevele, magyar nyelvű szórványemlék From Wikipedia, the free encyclopedia
A tihanyi alapítólevél, amelyben I. András király 1055-ben összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlék, a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be.
A tihanyi bencés apátságot Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére alapító I. András magyar király adta ki, és valószínűleg Miklós püspök fogalmazta. Tihanyban az uralkodó bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett a Tihanyi-félsziget kimagasló pontján. Az alapítás tényét, a javak átadását erősíti meg az a hártyára írt oklevél, amelyet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban őriznek a mai napig.
E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a 11. századi hazai nyelvállapotról árulkodik.
Az okirat nemcsak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz a latin mellett magyarul: »INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA«, vagyis Fehérvárra menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett.
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). Egyesek szerint a toldalékok fejlődése szempontjából érdekes az idézett híres részlet, amelyben az értelmezések szerint mai határozórag helyén névutó olvasható (-ra, -re = REA). A különírás azonban semmilyen bizonyító erővel nem bír, tekintve hogy a latin elöljárókat viszont rendszeresen egybeírja (például adfekete kumuc = fekete homokig), illetve az oluphelrea, iturea és bukurea helynevek esetén egybeírták a ragot. A másik érdekesség, hogy a főnevek töveinek végét itt magánhangzó, sőt mindenhol -u zárja. Fehérvár = FEHERUUARU, FEHERU = fehér, UARU = vár, út = UTU, hadi = HODU.
Az alapítólevél teljes szövege megtalálható a Wikiforrásban.
Golarits Miklós szerint a hadiút helye a "királyi központ" pilisi helyszínére tevődik át. Ez a hadi út volt Kesztölctől dél-keletre lévő Fehérvár legfontosabb útja, a via magna strigoniensis. Erre vezethetett a jeruzsálemi zarándokút (1030–1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait, amelyek a környék természetes kőzete. A finom díszítő faragásra alkalmas édesvizi forrás fehér mészkövét a szomszédos Budakalászi mészkőbányából szállíthatták.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.