Tótok
a szlovákok, szlavónok és szlovének neve / From Wikipedia, the free encyclopedia
A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi exonímája (azaz külső megnevezése) volt, amivel a magyarok illették őket. Szlavónia régi magyar neve Tótország volt a 19. század végéig.[1] A szó eredeti értelmében az összes Magyarország területén élő nyugati keresztény vallásokat követő szláv nyelvű népek gyűjtőneve volt egészen a 20. század elejéig (a kevés számú történelmi Magyarországon élő cseh és lengyel lakosságot is beleszámítva). A mai Magyarország területén a dunántúli területeken túlnyomó többségben főként katolikus vallású, délszláv nyelveken beszélő tótok éltek, míg a Dunától keletre fekvő területeken szlovák eredetű tótok laktak. Több magyarországi település őrzi a tót nevet. A jelenlegi településnevek között ezek: Tahitótfalu (eredetileg Tahi és Tótfalu külön), Tótkomlós, Tótszentgyörgy, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Tótújfalu és Tótvázsony, Rábatótfalu, Lengyeltóti és Káptalantóti. A leggyakoribb magyar családnevek listája harmadik helyén a Tóth vezetéknév szerepel.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tót (egyértelműsítő lap) |