Udmurtföld
From Wikipedia, the free encyclopedia
Udmurtföld, a nyelvészeti szakirodalomban gyakran Udmurtia, hivatalos nevén pedig az Udmurt Köztársaság (oroszul Удмуртия [Udmurtyija] / Удмуртская Республика [Udmurtszkaja Reszpublika], udmurtul Удмурт Элькун [Udmurt Elkun]) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága. A Volgamenti szövetségi körzethez tartozik, gazdasági felosztás szerint az Uráli körzet része.
| Udmurtföld (Удмуртия, Удмурт Элькун) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Volgamenti szövetségi körzet | ||
| Székhely | Izsevszk | ||
| Alapítás | 1920. november 4. | ||
| Köztársaság vezetője | Alekszandr Vasziljevics Szolovjov | ||
| Hivatalos nyelv | orosz, udmurt | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 493 356 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 36,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 42 100 km² | ||
| Időzóna | UTC +3 Nyári: UTC +4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
_-_Udmurtia.svg) | |||
 Udmurtföld
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 57° 17′, k. h. 52° 45′ | |||
| Udmurtföld weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Udmurtföld témájú médiaállományokat. | |||
Oroszország európai részén, a Kelet-európai-síkságon, a Vjatka és a Káma alsó folyása között fekszik. Baskíriával, Tatárfölddel, továbbá a Kirovi területtel és a Permi határterülettel határos.
A köztársaság felszíne enyhén dombos, legmagasabb pontja mindössze 332 m. Az összterület 10%-a legelő, 44%-a erdő, északon főleg tűlevelű-, délen inkább nyírfaerdő. Éghajlata mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -16 °C, a júliusi 19 °C, az átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm.
Legnagyobb folyói a Káma, amely hajózható, de csak a délkeleti területeket érinti, valamint északon a Csepca és a főváros folyója, az Izs. Területén nem találhatóak nagy tavak, a legjelentősebb a részben udmurt Votkinszki-víztározó.
Kőolajban, tőzegben, szénben gazdag. Jelentősek gyógy- és ásványvizes forrásai is.
A Káma és a Vjatka közötti vidéket már évszázadok óta udmurtok lakták, amikor a területre a 12. században orosz betelepülés kezdődött. A 16. század közepére, Kazany városának elfoglalásával az egész vidék a moszkvai nagyfejedelemség része lett. A jogfosztottság, az ortodox hittérítés és a kezdődő iparosodás ellenére az udmurtoknak végig sikerült megőrizniük nyelvüket és részben ősi kultúrájukat is.
Az általuk lakott vidékek a cári Oroszországban nagyrészt a Vjatkai és a Permi kormányzósághoz tartoztak.
Az 1917-es forradalom után létrejött szovjethatalom deklarálta a népek önrendelkezési jogát, és az ország új közigazgatását a nemzetiségi-területi szempontok figyelembe vételével alakította ki. Így jött létre 1920-ban a Votják (később Udmurt) Autonóm Terület, melynek határain belül az udmurt népesség volt többségben. 1934-ben a terület Udmurt Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult át, melynek első alkotmányát 1937-ben fogadták el. Ekkor alakult ki mai területe, miután több járást és várost csatoltak hozzá, így Szarapult is.
Az 1920-as években udmurt nyelvű népiskolák nyíltak, udmurt nyelvű könyvek jelentek meg, az orosz felsőoktatási intézményekben sok udmurt fiatal tanult. A fellendülés nem tartott sokáig: a sztálini korszakot többek között a nemzeti kultúra és oktatás visszaszorítása, kiemelkedő képviselőinek bebörtönzése, sőt fizikai megsemmisítése jellemezte. A köztársaság a szovjet hadiipar egyik központja lett, zárt területté nyilvánították, amit csak 1989-ben oldottak fel. Az erőteljes iparfejlesztés, a világháború alatt ide áttelepített gyárak más vidékekről is idevonzották a munkaerőt, emiatt az udmurtiai lakosság szociális és nemzetiségi összetétele lényegesen megváltozott.
A városi népesség aránya 1939-ben 26%, 1959-ben 44,5%, 1970-ben 57%.
1926-ban a lakosság 52,3%-a udmurt volt. Az akkori többség 1959-re 35,6%-os kisebbséggé változott.
1990 után
1990-ben az Oroszországi Föderáció az ország korábbi közigazgatási beosztását vette át, Udmurtföld területe sem változott, de 1990. november 4-én új neve Udmurt Köztársaság lett. 1994 decemberében fogadták el az új alkotmányt, amely már tükrözte az utóbbi években végbement politikai változásokat.
A köztársaság élén az elnök áll, a törvényhozó hatalom szerve az Államtanács (Duma).
Az alkotmány kimondja a köztársaságban élő nemzetiségek jogait és a helyi önkormányzatoknak az államhatalmi szervektől való függetlenségét.
beszermianok (0,2%)
Nemzetiségi megoszlás
Az 1989-es népszámláláskor a köztársaság népessége 1 622 000 fő volt, 58%-uk orosz, 31%-uk udmurt, 7%-uk tatár. A népsűrűség 36,9 fő/km² volt. A fővárosban élt az összlakosság mintegy 40%-a (632 000 fő), 70%-uk orosz és csupán 17%-uk udmurt nemzetiségű volt.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a lélekszám 1 568 000 fő (2005-ben 1 552 000 fő), a városi lakosság aránya 69,7%.
Vallási tekintetben a lakosság három részre oszlik: ateisták, orosz ortodoxok és sámánisták.
Az udmurtok összlétszáma hozzávetőleg 750 ezer, közülük mintegy 250 ezren élnek a köztársaság határain kívül.
Települések
Udmurtföld városai
Udmurtföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 6 város, 5 városi jellegű település és 1961 falusi település található, mely utóbbiak közül 121 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 15 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Udmurtföldön 69% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 11 ezer főt, és összesen 22-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 8%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Udmurtföld városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Izsevszk, Ижевск (627 734)
- Szarapul, Сарапул (101 381)
- Glazov, Глазов (95 854)
- Votkinszk, Воткинск (99 022)
- Mozsga, Можга (47 961)
- Kambarka, Камбарка (11 021)
A városi jellegű települések:
Elnök, illetve vezető
- Az Udmurt Köztársaság élén hosszú időn át Alekszandr Alekszandrovics Volkov (1951) állt. Műszaki végzettségű, mérnök, közgazdász, számos kitüntetés birtokosa. Glazov legnagyobb gyárának építkezését irányította, majd a városi tanács elnöke lett. 1990-től az udmurt minisztertanács elnökhelyettese, 1993-tól elnöke és a központi Szövetségi Gyűlésben hét éven át Udmurtia képviselője. 1995-től az Udmurt Köztársaság Államtanácsának elnöke, közben doktorált, menedzserképző főiskolát is végzett.
- Először 2000-ben, majd 2004-ben másodszor is a köztársaság elnökéül választották. A vezetői tisztséget 2014. február 19-éig töltötte be. (Közben a köztársasági "elnök" cím megszűnt.)
- Alekszandr Vasziljevics Szolovjov:
- 2014. február 19. – szeptember 22. Putyin elnök megbízottjaként a vezetői feladatokat ideiglenesen látta el.
- 2014. szeptember 22. – a köztársaság vezetője.
Közigazgatás és önkormányzatok
Udmurtföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 25 járásra oszlik, a 6 város közül pedig az 5 legnépesebb köztársasági alárendeltségű, ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 25 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg az 5 köztársasági alárendeltségű város a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 2 városi község (székhelyük Kambarka és Balezino) és 309 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik
| # | Járás | Székhely | Térkép | # | Járás | Székhely |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Alnasi járás | Alnasi |  | 17. | Mozsgai járás | Mozsga |
| 2. | Balezinói járás | Balezino | 18. | Szarapuli járás | Szigajevo | |
| 3. | Vavozsi járás | Vavozs | 19. | Szelti járás | Szelti | |
| 4. | Votkinszki járás | Votkinszk | 20. | Szjumszi járás | Szjumszi | |
| 5. | Glazovi járás | Glazov | 21. | Uvai járás | Uva | |
| 6. | Grahovói járás | Grahovo | 22. | Sarkani járás | Sarkan | |
| 7. | Gyebjoszi járás | Gyebjoszi | 23. | Jukamenszkojei járás | Jukamenszkoje | |
| 8. | Zavjalovói járás | Zavjalovo | 24. | Jaksur-bogyjai járás | Jaksur-Bogyja | |
| 9. | Igrai járás | Igra | 25. | Jari járás | Jar | |
| 10. | Kambarkai járás | Kambarka | Köztársasági alárendeltségű városok | |||
| 11. | Karakulinói járás | Karakulino | 26. | Izsevszk | ||
| 12. | Kezi járás | Kez | 27. | Votkinszk | ||
| 14. | Kijaszovói járás | Kijaszovo | 28. | Glazov | ||
| 13. | Kiznyeri járás | Kiznyer | 29. | Mozsga | ||
| 15. | Krasznogorszkojei járás | Krasznogorszkoje | 30. | Szarapul | ||
| 16. | Malaja Purga-i járás | Malaja Purga | ||||
Udmurtföld gazdaságának meghatározója a nehézipar: kohászat, autó- és motorgyártás, fegyvergyártás, nehézipari és vegyipari gépek gyártása.
Mezőgazdaság: a viszonylag gyengébb minőségű talajon a növénytermesztés fontosabb kultúrái a gabonafélék, a burgonya, a zöldségfélék.
- Izsevszk (udmurt nevén: Izskar) az ipar, ezen belül a hadiipar központja. Első vasműhelyét 1760-ban alapították, 1925 óta a köztársaság fővárosa. Itt készülnek a híressé vált Kalasnyikov gépkarabélyok, autógyárában a Kamaz teherautók. Az 1970-es évek óta egyeteme van.
További ipari városok, 100 000 főt meghaladó lakossággal:
- Glazov (udmurt nevén: Glazkar), 1925-ig az udmurt területek központja. Vegyipar; urán feldolgozása, cirkónium előállítása az atomenergia- és hadiipar számára.
- Votkinszk: hadiipar (rakéták építése), vasmű, nehézipari gépek gyártása. Csajkovszkij szülőhelye, emlékét múzeum őrzi.
- Szarapul: régi kereskedőváros, ma ipari város, részben hadiipari célokra gyártanak berendezéseket.
Udmurtföldről származnak a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál második helyezettjei, a Buranovszkije babuski, akik Oroszországot képviselték a nemzetközi versenyen „Party for Everybody” című dalukkal.
A helyközi közlekedés fő eszközei az autóbuszok, melyek gyakran rossz minőségű aszfalt-, illetve földutakon járnak. A vasúti hálózat fejlett. A köztársaság területét két országos jelentőségű, köztük a Moszkva-Urál-Szibéria-i vasúti fővonal szeli át. Az összes vasútvonal hossza 1007 km (1989). Izsevszk repülőtere Moszkvával és több oroszországi nagyvárossal biztosít állandó összeköttetést.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
