Ukrán Népköztársaság
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ukrán Népköztársaság (ukránul Українська Народна Республіка [Ukrajinszka Narodna Reszpublika]) egy rövid életű kelet-európai államalakulat volt. Kikiáltása előtt, 1917 márciusában, reagálva az Oroszországban kitört februári forradalomra, hozták létre az Ukrán Központi Tanácsot, mely júniusban deklarálta autonómiáját, és amelyet az orosz ideiglenes kormány is elismert. Az októberi forradalmat követően a Tanács elutasította a bolsevik hatalomátvételt, és kikiáltotta az Ukrán Népköztársaságot, melynek területe körülbelül nyolc orosz kormányzóságot fedett le (Kijev, Lodoméria, Harkov, Herszon, Jekatyerinoszlav, Poltava, Csernyigov, Podólia). Hivatalosan 1918. január 22-én kiáltották ki a függetlenségét.
Ukrán Népköztársaság Українська Народня Республіка | |||||||||||
1917 – 1920 | |||||||||||
| |||||||||||
AZ Ukrán Népköztársaság területe a mai határokkal | |||||||||||
Mottó: Ще не вмерла Україна! (Ukrajna dicsősége nem pusztult el!) | |||||||||||
Általános adatok | |||||||||||
Fővárosa | Kijev | ||||||||||
Hivatalos nyelvek | Ukrán | ||||||||||
Kormányzat | |||||||||||
Államforma | Köztársaság | ||||||||||
Államfő | Mihajlo Hrusevszkij | ||||||||||
Kormányfő | Mihajlo Hrusevszkij (1918) Volodimir Vinnicsenko (1918–1919) Szimon Petljura (1919–1925) | ||||||||||
| |||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Népköztársaság Українська Народня Республіка témájú médiaállományokat. |
Rövid létezése alatt számos átalakuláson ment keresztül. Eleinte a Központi Tanács és annak főtitkára által vezetett szocialista állam volt, majd az élére egy Direktórium és Szimon Vasziljovics Petljura került. 1918 áprilisa és decembere között egy németbarát kormányzat, Pavlo Szkoropadszkij vezetésével átvette a hatalmat, létrehozta az Ukrán Államot, melynek hetmanjául őt választotta meg a parasztokból álló népgyűlés[1]. Az Ukrán Állam megdöntése után 1919 januárjában helyreállt az Ukrán Népköztársaság, mely egyesült az Osztrák-Magyar Monarchiából frissiben kivált Nyugat-Ukrán Népköztársasággal. A lengyel-ukrán háború befejeződését követően szövetségi szerződést írt alá a második lengyel köztársasággal. 1920. november 10-én utolsó területeit is elfoglalták a bolsevikok, a rigai békében pedig Lengyelország, Szovjet-Oroszország (Szovjet-Belarusz nevében is), valamint Szovjet-Ukrajna vetettek véget a létezésének.
Az októberi szocialista forradalmat követően számos kormány alakult a területén, a legjelentősebb közöttük az Ukrán Tanácsköztársaság volt, amely Harkovban építette ki bázisát. Az ő erőik, a Népköztársaság hadserege, a fehérek, a lengyelek, a zöldek és az anarchisták folyamatosan háborúztak egymás ellen, aminek rengeteg áldozat lett a vége. Miután a bolsevikok átvették a hatalmat, megalakult az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, amely a Szovjetunió alapítója lett.