Uránusz
a Naprendszer hetedik bolygója / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű.
Uránusz | |
A Voyager–2 valós színű felvétele az Uránuszról | |
Felfedezése | |
Felfedező | William Herschel |
Felfedezés ideje | 1781. március 13. |
Felfedezés helye | Bath |
Névadó | |
Pályaadatok | |
Epocha | J2000.0 |
Aphélium távolsága | 3 006 389 405 km 20,09647190 CsE |
Perihélium távolsága | 2 735 555 035 km 18,28605596 CsE |
Fél nagytengely | 2 870 972 220 km 19,19126393 CsE |
Pálya kerülete | 18,029 Tm 120,515 CsE |
Pálya excentricitása | 0,04716771 |
Orbitális periódus |
|
Sziderikus keringési idő | 30 707,4896 nap (84,07 év) |
Szinodikus periódus | 369,65 nap |
Min. pályamenti sebesség | 6,486 km/s |
Átl. pályamenti sebesség | 6,795 km/s |
Max. pályamenti sebesség | 7,128 km/s |
Közepes anomália | 142,238° |
Inklináció | 0,76986° (6,48° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
Felszálló csomó hossza | 74,22988° |
Központi égitest | Nap |
Holdak | 27[1] |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 51 118 km |
Egyenlítői sugár | 25 559 km (a földi 4,007-szerese) |
Poláris sugár | 24 973 km (a földi 3,929-szerese) |
Lapultság | 0,0229 |
Felszín területe | 8,084×109 km² (a földi 15,849-szerese) |
Térfogat | 6,834×1013 km³ (a földi 63,086-szerese) |
Tömeg | 8,6832×1025 kg (a földi 14,536-szerese) |
Átlagos sűrűség | 1,318 g/cm³ |
Felszíni gravitáció | 8,869 m/s² (0,905 g) |
Szökési sebesség | 21,29 km/s |
Sziderikus forgásidő | ‒0,71833 nap (17 h 14 min 24 s by convention) [2] |
Forgási sebesség | 2,59 km/s, 9320 km/h |
Tengelyferdeség | 97,77° |
Az égitest északi égi pólusának rektaszcenziója | 77,31° (5 h 9 min 15 s) |
Az égitest északi égi pólusának deklinációja | +15,175° |
Albedó | 0,51 |
Felszíni hőmérséklet | |
Min. | 59 K Felszín Felhők teteje |
Átl. | 68 K Felszín 55 K Felhők teteje |
Max. | Felszín Felhők teteje |
Látszólagos fényesség |
|
Atmoszféra | |
Felszíni nyomás | 120 kPa (a felhőkben) |
Összetevők | 83% hidrogén 15% hélium 1,99% metán 0,01% ammónia 0,00025% etán 0,00001% acetilén nyomokban szén-monoxid nyomokban hidrogén-szulfid |
A Wikimédia Commons tartalmaz Uránusz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nem tévesztendő össze a következővel: Uranosz. |
Az Uránusz felfedezését 1781. március 13-ától számítjuk, mert ekkor pillantotta meg először Sir William Herschel. Azóta tudjuk, hogy a bolygót előzőleg 1690 és 1771 között legalább hússzor regisztrálták, de mindannyiszor csillagnak vélték. Az elmozdulását pedig mérési hibának. Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy eddig ismeretlen bolygóját fedezte fel, először üstökösként azonosította az égitestet.
Nem tartott sokáig, mire a csillagászok felismerték e felfedezés jelentőségét. Sir William eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus (György csillaga) név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Lalande azt javasolta, hogy a felfedezőről nevezzék el, végül Johann Elert Bode német csillagász elképzelése kerekedett felül, az Uránusz (Οὐρανός latinosított neve), ami így jobban illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába). Uránosz az atyja Kronosznak, aki Szaturnusz görög megfelelője, az ég ura.
Herschel hat évvel később felfedezte az Uránusz két legnagyobb holdját: a Titániát (III) és az Oberont (IV). Az Arielt (I) és az Umbrielt (II) 1851-ben Lassell találja meg. A Mirandát (V) csak 1948-ban fedezi fel Gerard Kuiper.
Egyik jele ♅ (Unicode U+2645, főleg asztrológiai) vagy (főleg csillagászati).