Vértes (hegység)
hegység a Dunántúli-középhegységben / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen. A Vértes mint tájegység 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglal magába.
A „Vértes” lehetséges további jelentéseiről lásd: Vértes (egyértelműsítő lap). |
Vértes | |
Az alcsúti arborétum | |
Magasság | 487 m |
Hely | Magyarország, Fejér és Komárom-Esztergom vármegye |
Hegység | Dunántúli-középhegység |
Legmagasabb pont | Nagy-Csákány (487 m) |
Típus | karszt |
Terület | 314 km2 |
Hosszúság | 30 km |
Szélesség | 10-15 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′, k. h. 18° 20′47.4, 18.333333333333 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértes témájú médiaállományokat. |
A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét szubmediterrán klímaviszonyok mellett sziklagyepek és karsztbokorerdők borítják, míg a völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.
Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.