Vízkereszt
keresztény ünnep / From Wikipedia, the free encyclopedia
Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése)[1][2][3] vagy háromkirályok[2] az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:
- a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);
- Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;
- Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.[1][3]
- Lásd még: Vízkereszt, vagy amit akartok
Vízkereszt | |
A napkeleti bölcsek hódolata (Vicente Gil) | |
Hivatalos neve | Epiphania Domini, az Úr megjelenése |
Alternatív neve | epifánia, háromkirályok |
Tartalma, jelentése | a napkeleti bölcsek látogatása a kis Jézusnál; Jézus megkeresztelkedése a Jordán vizében; Jézus első csodája a kánai menyegzőn |
Ideje | január 6. (Gergely-naptár) január 19. (ortodox naptár) január 6. (javított julián naptár) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízkereszt témájú médiaállományokat. |
Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.[4]
A római katolikus egyházban főszabályként január 6-án ünneplik.[1][5] Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.[3][6]
A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától, a karácsonyi idő karácsony előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnapig tart.[7][8][9] Magyarországon Vízkereszt a farsang kezdete.[3][10]
Az ünnephez számos népszokás kötődik; ezek közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.[3]