VII. Sándor pápa
a római katolikus egyház 237. pápája / From Wikipedia, the free encyclopedia
VII. Sándor (Siena, 1599. február 13. – Róma, 1667. május 22.) a római katolikus egyház 237. pápája 1655-től haláláig. Itália egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjából származó Sándor a francia és spanyol érdekellentétek harcából nyolcvan napos konklávé után foglalhatta el a pápai trónt. A bíborosok akkor még úgy vélték, hogy a nepotizmus nem fog rést ütni az erkölcsös és reformtisztelő Fabio pontifikátusán. Sándor tizenkét éves pontifikátusának legmeghatározóbb jellemzőjévé azonban éppen ez vált. A pápa szinte egyáltalán nem törődött a kormányzással és a diplomáciával, és visszavonultan tanulmányainak és a tudományos műveinek szentelte idejét. Ezalatt a pápai állam és a pápaság tekintélye visszaesett, a rokonai és bíborosai által irányított egyházi reformok pedig bonyolult, bürokratikus rendszerré változtatták a Római Kúria intézményét, amely elsősorban az arisztokrácia érdekeit szolgálta. Sándor uralkodása során végig szemben állt Franciaországgal és a janzenizmus is újabb nyílt támadást intézett a pápa ellen. A római barokk kiteljesedését Sándor is támogatta.
VII. Sándor pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Eredeti neve | Fabio Chigi | ||||
Született | 1599. február 13. Siena | ||||
Megválasztása | 1655. április 7. | ||||
Beiktatása | 1655. április 28. | ||||
Pontifikátusának vége | 1667. május 22. | ||||
Elhunyt | 1667. május 22. (68 évesen) Róma | ||||
VII. Sándor pápa aláírása | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. Sándor pápa témájú médiaállományokat. |