Varsói Szerződés
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Varsói Szerződés hivatalos nevén a Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés egy kollektív védelmi szerződés, amely a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt a hidegháború idején. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. A Varsói Szerződés katonai és gazdasági kiegészítése volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST), amely a keleti blokk közép- és kelet-európai államainak a regionális gazdasági szervezeteként működött.
Varsói Szerződés | |
Tagállamok 1990-ben (sötétzöld) Korábbi tagállam (világoszöld) | |
Alapítva | 1955. május 14. |
Megszűnt | 1991. július 1. |
Típus | katonai szövetség |
Székhely | Moszkva, Szovjetunió |
Tagság | Albánia (1968-ban kilépett) Bulgária Csehszlovákia Lengyelország Magyarország NDK Románia Szovjetunió |
Főparancsnok | I. Sz. Konyev (1955–1960) A. A. Grecsko (1960–1967) I. I. Jakubovszkij (1967–1976) V. G. Kulikov (1976–1989) P. G. Ljusev (1989–1991) |
Dolgozók száma | 7,3 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói Szerződés témájú médiaállományokat. |
A Szovjetunió vezetése alatt létrejött Varsói Szerződés erőegyensúlyként vagy ellensúlyként jött létre az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) és a nyugati blokkkal szemben. Fennállása alatt a két szervezet között nem volt közvetlen katonai konfrontáció; ehelyett a konfliktust ideológiai alapon és úgynevezett proxy háborúkkal vívták szerte a világ nemzetközi hadszínterein.
1991. február 25-én egy magyarországi értekezleten bomlott föl, s ebben az évben a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) is megszűnt. Maga a Szovjetunió is felbomlott 1991 decemberében és az egykori szovjet köztársaságok többsége röviddel ezután megalakította a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO). A következő 20 évben a Varsói Szerződés Szovjetunión kívüli országai mindegyike csatlakozott a NATO-hoz.