Virágvasárnap
húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete / From Wikipedia, the free encyclopedia
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
Virágvasárnap | |
Jézus Krisztus bevonulása Jeruzsálembe | |
Hivatalos neve | Virágvasárnap |
Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet |
Tartalma, jelentése | a nagyhét kezdete, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe |
Ideje | a húsvét előtti vasárnap |
2020 | április 5. |
2021 | március 28. |
2022 | április 10. |
Kapcsolódó ünnep | nagyböjt, nagyhét, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat, húsvét |
A Wikimédia Commons tartalmaz Virágvasárnap témájú médiaállományokat. |
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.[1] Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos vasárnap legkorábban március 15., legkésőbb április 18. dátumra eshet a Gergely-naptár szerint. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.[2]
A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.