From Wikipedia, the free encyclopedia
A szócikkben a kép címe így szerepel: "II. Lajos holttestének megtalálása". A cím azonban eredetileg "feltalálása", csak sok helyen, a mai köznyelvre támaszkodva megtalálása szerepel, azonban néhány webshopén nem: pl. http://www.museumshop.hu/index.php?page=termekek&language=hu&bookid=szekely_lajos_holttestenek_
Sőt a sulineten sem: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-7-evfolyam/hanggyujtemeny/szekely-bertalan-ii-lajos-holttestenek-feltalalasa
És ami szerintem végképp irányadó, az a Nemzeti Galéria honlapja: http://www.mng.hu/kiallitasok/allando/176/684
Ott nemcsak hogy feltalálásról, hanem tetemről esik szó, ami majdnem teljesen ismeretlen. Ha a közeljövőben nem lesz pár ellenvetés, átjavítom feltalálásra, bár a legkorrektebb-tisztelve a festő szándékát- a tetem lenne--S. Att. M. 2013. december 11., 18:59
Kívánság és óhaj: Talán majd lesz egy ifjú lángelme, aki készít egy csicsás Flash animációt az első mohácsi csatáról. (Nincs kizárva, hogy én leszek az, bár nem vagyok profi Flash-ben. Majd csatazajként beteszem a magyar parlament valamelyik vitanapjának rádiós közvetítését. Tófalvi Péter 2006. január 26., 17:01 (CET) Meglett!Mazarin(itt meggyónhatsz) 2011. október 18., 23:38 (CEST)
A lap nem szólt a csata következményeiről, ezért én néhány sorban odaírtam azokat. Ezenkívül kettészedtem az írást, egy előzmény-részre és egy, a csatát leíró részre.--Dani 2006. november 30., 19:16 (CET)
Töröltem az ide vágó részt. A Habsburgok birodalma nem azonosítható osztrák uralommal. A Habsburg uralkodó (I. Ferdinánd történetesen spanyol volt) véletlenül Bécsben lakott (ha éppen nem Prágában), katonái nemzetközi zsoldosok voltak, rangja német-római császár. Ennyi, az osztrák császárságra még várni kellett Napóleonig. Arról nem is beszélve, hogy Ferdinánd, mint magyar király nem volt megszálló. Sőt a magyar rendek könyörögtek, hogy szerezzen még külföldi zsoldosokat az ország védelmére. Üdv, László
Kivettem az erre vonatkozó szakaszokat, és áthelyeztem a nagyharsányi csata vitalapjára, mert arra vonatkoznak, ott a helyük. Akela 2007. július 17., 18:27 (CEST)
A 2.-os tankönyvemben egy olyan mondat áll: A szultán a korábbi szokásoknak megfelelően, amint trónra került követeket küldött Magyarországra, hogy megnemtámadási-szerződést megerősítsék, azonban a magyarok a követeket börtönbe vetették a követeket, ezért a szultán megszervezte az országba való hadjáratot. Szajci reci 2009. február 20., 17:13 (CET)
Kijavítottam megfelelően. Az elgondolás már akkor felmerült Szulejmánban, de végleges formáját az 1520-as évek végén nyerte el. A háborúra pedig Lajos adott okot, de nagyon rosszul tette. [törölt kép] DoncseczTöj njaš spor. 2009. február 20., 19:50 (CET)
Erősen vitatható, hiszen a Közel-Kelet és Törökország is elmaradott volt iparilag, még Magyarországnál is messze fejletlenebb. Nagy birodalom volt de gazdasága általános gazdasági fejlettsége még az Árpád-kor végi Magyarországot sem érte el. Legtöbb ember birodalmukban pásztor nomád életmódot élt, a mezőgazdaság nem volt döntő egészen a XVIII. sz végééig. Letelepedett civilizált életmód a muszlim országokban csak a városokban létezett. Első ágyúit is nyugatiak készítették (az európainál sokkal rosszabb minőségben) főként kőgolyókat használtak és elavult öntött ágyúkat használtak a drágább korszerűbb fúrt csövű ágyúk helyett. Minőségüket tekintve puskáik sem vették fel a versenyt a korabeli nyugati puskákkal. Fémiparuk is nagyon elavult volt az Európaihoz képest. Aki járt már Törökországban hadtörténeti múzeumban az a saját szemével meggyőződhet erről. – Celebration1981 vita 2009. április 30., 19:55 (CEST)
Ez ekkor nem igaz. A kelet fejlettebb volt a középkorban, mint a nyugat. A nagy felfedezések, a kereskedelemnek a Selyemútról a tengerre helyeződésével idult a nyugat fejlődésnek és hagyta el a keletet. Korábban a damaszkuszi acél is fogalom volt. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 28., 12:23 (CEST)
Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy ha lehet ne írjon be ide butaságokat, hanem tájékozódjon. Ez nehéz út, de ez a tudomány útja, nincs királyi út. A törökök haditechnikai fölényéről két forrást is betettem az előzmények fejezetbe, tessék elolvasni.Mazarin(itt meggyónhatsz) 2011. október 18., 23:41 (CEST)
Az ágyú cikkben is vannak adalékok a tűzfegyverek keleti eredetéről. Konstantinápoly török ostrománál is dolgoztak keresztény, köztük magyar ágyúöntők. Ez is növelte a török fölényt, ahogy a francia segítség az újkorban. A mezőkeresztesi csata idejére vesztette el a török hadsereg a technikai-taktikai fölényét egy a korral foglalkozó történész szerint. Paulus Pontius Crassus vita 2011. október 19., 04:23 (CEST)
Tévedsz! Ne keverd össze a sötét középkort a 14.sz-al. PL Közép ázsiai népeknél csak Afrika dzsungelei voltak elmaradottabbak. Török népek többsége nem volt civilizált nép (azaz nem volt letelepedett civis civilis városokkal falvakkal rendelkező nép) hanem a társadalmi fejlődés alacsonyabb nomád fokán állottak. Az oszmánok arabok többsége pásztor nomád volt a 17.sz.-ig, csak kisebbség volt civilizált. Ne tévesszen meg a K-Római birodalomtól elvett városokban kialakuló új muszlim nagyvárosok kultúrája, mert a túlnyomó többség nem városi volt, hanem pásztor. Semmiféle találmány nem érkezett sem az arab sem a török népektől, többnyire azt másolták le vették át amit Kína vagy India alkotott. A kelet sosem érte el azt a technológiát amelyet a középkori nyugat elért. Templomaik jóval kisebbek, alacsonyabban kicsi az ablakuk falaik vaskosak primitívek, hasonlítsad csak össze az angol francia német középkori katedrálisokkal. A mechanika acél és fémtechnika elsőbbségét pedig az európai lemezpáncél és főként a finommechanika az első európai toronyórák majd később zsebórák bizonyítják. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.110.183 (vitalap | szerkesztései)
A tévedés odaát van... Egyáltalán nem kell elájulni az úgynevezett európai kultúrától, és nem csak ez az egy útja van a társadalom fejlődésének. Sőt, mi is az, hogy a társadalom fejlődése? Egy XIX. századi, elavult fogalom. A változás nem feltétlenül fejlődés, a sok változás nem jelent magasabb fokot. Az európai társadalom kétségkívül sokat változott az ősközösség óta, de ez nem feltétlenül fejlődés. A nomadizmus nem valamiféle alacsony fejlettségi fok, hanem egy adott környezethez alkalmazkodó termelési mód. Semmivel sem alábbvaló, mint a monokultúrás növénytermesztés, ami mindig a közvetlen termelők kiszipolyozásával járt. Ami pedig az építészetet illeti: szívesen összehasonlítom a Notre Dame-ot a Tádzs Mahallal. Nem biztos, hogy az előbbi nyerne. Szóval óvatosabban a kultúrsovinizmussal. – LApankuš 2012. július 23., 16:41 (CEST)
A Notre Dame (gondolom a párizsira gondolsz) nincs benn az első 10 legnagyobb középkori francia katedrális között. Angliában tudok 6 olyan katedrálst amelyik jóval nagyobb mint a Tádzs Mahalnál, Németeknél 3-at Franciáknál legalább 4-et. (Tádzs Mahal = vaskos falak pici ablakok) A társadalmi fejlődés négy alapvető lépcsőfoka: 1.pásztor nomadizmus 2.agrikulturális (letelepedett azaz civilizált) 3. indusztriális, 4. post indusztriális kor. Ezt senki sem vitatja mert olyan alapvető. Kizsákmányolás: pont a lovas nomádok akik más népeket zsákmányoltak ki, a legnagyobb hóhérok és genocídiumok elkövetői is egyben. Az oktalan kedvtelésből véghezvitt genocídiumok megtestesítői. Nyugaton nem irtottak ki népeket ok nélkül, ha azok behódoltak. A keleti nomádok viszont likvidálták a kínai nagyfaltól a mai Lengyelország területéig élő populáció többségét, függetlenül attól hogy behódoltak vagy sem. Pusztán "stratégiai okokból" – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.110.183 (vitalap | szerkesztései)
Nem vitázom ilyen abszolút elfogultsággal, már csak azért is, mert ez a lap nem erre való. De leszögezem, hogy egyetlen mondatoddal sem értek egyet. – LApankuš 2012. július 23., 21:02 (CEST)
Tisztázandó lenne a kérdés: az Erőviszonyok szakasz szerint a teljes török sereg létszáma volt 60000 fő, a mohácsi kontingens pedig az irreguláris alakulataival együt volt 60000-es. A csata leírásánál a teljes török seregre vonatkozó fejtegetés 100-110 ezer főről beszél és 60000-es reguláris mohácsi erőről. Ezek ellentmondó adatok. Ráadásul felesleges kétszer fejtegetni a létszámot. L András→ 2010. január 4., 12:39 (CET)
Mivel a szócikkből a Fürge Ujjak horgoló szakkör önkéntesei kitörlik, ezért átmentem ide ezt a passzust:
”A francia régensnő 1525 decemberében újabb követséget indított Isztambulba, amely Frangepán János horváth főnemes, tehát a magyar korona alattvalója vezetésével 1525-ben sikeresen célba is ért, és 1526. február 6-án visszatért Franciaországba. Frangepán János - az ellenség segítésével - így lényegében hazaárulást követett el!
Források:
Tetszik, nem tetszik, ez az igazság! Dehát a kortárs hasonszőrűek nyilván védik az akkori elődöket. Mazarin(itt meggyónhatsz) 2011. november 27., 11:49 (CET)
Egy előadásban szó volt a Fuggerek szerepéről a Mohács Csatában.
Az előadó (nagyjából) a következőt mondta:
A fuggerek nem adtak hitelt Magyarországnak az aranybányák körüli nézeteltérések miatt, azonban (nem emlékszem mekkora) török alakulatot saját költségen felállítottak, valamint a csta után levelet küldtek az európai uralkodóknak, hogy "Így jár aki velünk szembeszegül". Ne felejtsük el, hogy a király "tisztázatlan körülmények között" eltűnt a csata után, azt, hogy vízbefúlt, csak az utókor, mint legvalószínűbb esetet fogadja el.
--Tisztelettel: Duhosvita 2012. január 9., 11:30 (CET)
Ezt at Echo TV-n terjeszti a Világpanorámában Szaniszló Ferenc és válogatott társasága. Ha valamire nincs forrás, akkor szerinte ez nem azt jelenti, hogy ez puszta kitaláció, haname azt, hogy ezt is a zsidók titkolták el. Ahogy azt is, hogy ükanyám egy ezer tonnás tűzokádó repülő dinoszaurusz volt. Van rá forrás? Nincs. Na ugye, hogy a bűnös zsidók. Hidaspal vita 2013. december 11., 20:05 (CET)
A Fuggerek egyébként nem voltak zsidók, amennyire tudom és amennyire a cikkek (nem) mondják. Hidaspal vita 2013. december 11., 20:17 (CET)
Az ECHO TV azért ennél jóval vadabb dogokat terjeszt (Ahogy te is említed, például azt, hogy a Fuggerek zsidók lennének). Azt, hogy a fugger bankház nem támogatta a magyar királyt, tényként lehet elfogadni. Az érzésem az, hogy egy jó szándékú kutató talált valamit, amit az ECHO TV felkapott, felhizlalt, ezért már említeni (így esetleg cáfolni sem) lehet. Amikor erről elöször hallottam még szó nem volt zsidókról, hanem az európai királyoknak küldött levelek elemzéséről szólt.
Ettől még
37.76.109.166 (vita) 2013. december 12., 09:58 (CET)
Ha például Brodarics István „Igaz története” írja, akkor azt a történészek igen kritikusan kezelik, mert sok állításáról más források alapján bebizonyították, hog erősen torzak, vagy egyszerűen nem igazak. Ilyen pl. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya, vagy Szapolyai szerepe ma Mohácsi csatában, azaz távolmaradásának oka. Mint erdélyi vajda az Erdélybe betörő törökök ellen vonult. Mire kiderült, hogy az erdélyi betörés csak elterelő hadművelet, és A Duna mentén lesz a török csapás főiránya, addigra nem ért oda Mohácshoz. Hidaspal vita 2013. december 12., 12:23 (CET)
Szapolyai távolmaradásának oka azért még korántsem bizonyított. Tény, hogy király akart lenni már korábban is, a mohácsi csatavesztés után az ő serege maradt az egyetlen számottevő erő az országban és még sokáig vesztegelt Szegednél, miközben a törökök már Budán voltak. Akik Szapolyait felmenteni akarják a felelősség alól, azok számára jól jön az egyetlen bevethető érv, hogy némi török mozgolódás volt keleten is. De Szapolyai azt is csak messziről nézte. Már Zsarnó sikertelen vívása után azt írta a Fugger bankház képviselője a főnökének, hogy Szapolyai célja a Habsburg–Jagelló dinasztikus szerződés aláásása és Anna kezének elnyerése, végső soron az uralkodás volt.
Ami a Fuggereket illeti, valóban problémák voltak a nemesfémbányászattal. A nyers nemesérceket kivitték az országból a Fuggerek, majd késztermékeket hoztak vissza. Ezt Mária királyné állította le, csakhogy megfeledkezett arról, hogy Magyarországon nincs feldolgozó ipar, az ércből szakemberek és létesítmények híján nem tudják kinyerni a fémet. Így aztán némi pauza után a Fuggerek ismét megkapták a kiviteli jogot, ezért épp Mohács idején már nem nagyon volt indokuk emiatt bosszulkodni. – LApankuš 2013. december 12., 15:07 (CET)
Az alábbi három mondat együtt azt állítja, hogy Velence és Franciaország egy oldalon harcoltak, de a mohácsi csatában (közvetve ill. közvetlenül) ellenséges oldalon álltak. Ez biztos így volt?
A török szultán a franciák szövetségkötésre vonatkozó ajánlatát elfogadta. A Habsburgokon kívül Magyarország segítséget Velencétől és a pápától remélhetett. Velence maga is hadban állt, mégpedig Franciaország oldalán.
A mohácsi csata pontos helye ismeretlen, de a cikkben úgy beszélnek a helyszínről, mintha ismert lenne. Kéretik kiemelni a cikkben, hogy FOGALMUK SINCS a szakembereknek sem, hogy hol volt a csata! Néhány éve egy valaki felajánlotta, hogy kombájnra szerelt óriás szkennerrel végigpásztázza a lehetséges helyszíneket, de végül forráshiány miatt ez nem valósult meg. 81.183.245.214 (vita) 2015. július 9., 10:30 (CEST)
A cikket elkezdtem kicsit feljavítani, új forrásokat vontam be, elkezdtem formázni stb. javaslatokat szívesen fogadok – Frommer Fórum 2018. augusztus 28., 10:14 (CEST)
http://www.mohacs.btk.mta.hu/hirek/uj-ismeretek-a-mohacsi-csatarol-es-korarol-szenzacios-eredmenyek-varhatoak Bináris ide Kelt: Wikipédia, 2018. augusztus 28., 11:16 (CEST)
Elovastam az mta.hu linkjét, viszont ebből nekem jobban átjött a lényeg: Nem is a Csele-patakba fulladt II. Lajos (nepszava.hu. 2019. aug. 28). Apród vita 2019. augusztus 28., 14:55 (CEST)
A török felszerelés szakemberek és a török tüzérség ágyúöntés megjelenése mind európai mesteremberekhez, vagy a szultánok európai szövetségeseinek segítségéhez kötődnek (Franciák). Javaslom a Guns for the Sultan könyvét Gábor Ágostonnak. https://books.google.hu/books/about/Guns_for_the_Sultan.html?id=dNqzjfWABSAC&redir_esc=y
Másrészt a puskáikat Velencéből rendelték, az oszmánoknak nem volt saját haderejük igényeit kielégíteni képes puskaművességük a 16.század végéig.– Liltender vita 2020. május 10., 15:26 (CEST)
Ez így meglehetősen egyoldalú megállapítás. Tök mindegy, hogy honnan rendelték, meg milyen származású mesterek állították elő a fegyverzetüket. A felhasználásuk ténye és módja a lényeges, márpedig az európai zsoldosseregekkel, na pláne a magyar banderiális hadseregekkel szemben mind hadszervezetben, mind fegyverzetben innovatív előnyben voltak. – LApankuš 2020. május 10., 22:32 (CEST)
Tudod mit jelent az innováció szó? Kreativitást találékonyságot újdonságot. Noshát találmáény újdonság sosem érkezett az Oszmánoktól, hiszen azok nem feltalálták hanem max. alkalmazták jelentőség késéssel a technológiát. Guns for the Sultan könyv részletesen leírja hogy az Oszmán tüzérség Francia segítséggel volt képes fejlődni. A puskáik elavultak voltak, és a pisztoly is nagyon későn jelent meg az Oszmánoknál. Puskák közül csak a kanócos puskákat ismerték. A nyugati források Bécs ostromaikor stb... a janicsárokat elég gagyi harcosként fogják fel, csak magyarországon létezik az Oszmánok miszticizálása. A 16.század legerősebb állama, legnagyobb állandó zsoldos hadsereggel, és legnagyobb uralkodói bevételekkel (4X annyi mint a szultánoknak), legnagyobb flottával és tüzérséggel, az SPANOL Királyság volt és nem az Oszmánok.– Liltender vita 2020. május 11., 08:39 (CEST)
Turanistákat kunsági kamu neu-kun türk-tudatú felmenőkkel rendelkező (valójában idegen kultúrkörbe tartozó) szerkesztőket fenntartásokkal kellene fogadni a törökökkel kapcsolatos összes magyar szócikkben, hiszen elfogulatlanságuk nem garantálható. Bár a neo-kunok magyar anyanyelvűvé váltak balkáni szláv és szlovák bevándorló őseik ellenére, Ne feledjük ezeknek az embereknek a tradicionális materiális kultúrája merőben (valójában DURVÁN) eltér a közép-európai standard magyar kultúrától is. Erről bővebben itt olvashattok: https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/98/196 – Liltender vita 2020. május 11., 09:09 (CEST)
Etnikai értelemben lebontva Mohács egy Horvát csata volt a Magyar Királyság ellen, amit bár az Oszmánok és azok Szultánja vezetett és finanszírozott a Magyar Királyság ellen.
Mivel az Oszmán sereg túlnyomó többsége Balkáni volt, a balkáni seregek zöme pedig horvát származású... etnikai értelemben Mohács főként egy horvát-magyar összecsapás volt.
Itt egy érdekes könyv erről:
Fine, John V. A. (5 February 2010). When Ethnicity Did Not Matter in the Balkans: A Study of Identity in Pre-Nationalist Croatia, Dalmatia, and Slavonia in the Medieval and Early-Modern Periods. University of Michigan Press. p. 215. ISBN 0-472-02560-0.
– Liltender vita 2020. május 11., 08:50 (CEST)
@Creator Edition: Ide tudnád idézni mi van azon a 215. oldalon, ami alaján kijelnthető, hogy horvát-boszniai származásúak voltak a katonák, vagy csak bemásoltad a szövegbe az itt leírtakat? JSoos vita 2021. január 18., 15:00 (CET)
JSoos vita 2021. január 18., 15:32 (CET)
http://www.mohacsvita.hu/ Szajci pošta 2020. július 29., 10:35 (CEST)
Az ide írt észrevételek törlése lett szükséges, mert az ún. szulejmáni ajánlatról már önálló szócikk van a magyar Wikipédiában. Lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%BAn._szulejm%C3%A1ni_aj%C3%A1nlat
Egresi István vita 2022. december 6., 10:48 (CET)
Ausztriát nagyhatalomként említi a cikk, valójában Ausztria akkoriban kisebb volt mint a Dunántúl, elég gyakori volt a nyomor éhezés, valamint az ismételten magasra emelt adók után sem érte el Ferdinánd osztrák herceg bevétele a egy erdélyi vajdáét vagy horvát bánét. Talán az illető Ausztria helyett a Habsburg dinasztiát akarta írni, pl: V.Károlyt akinek sok más gazdagabb és jóval hatalmasabb területei voltak.
The Austrian lands were in miserable economic and financial conditions, but Ferdinand was forced to introduce the so-called Turkish Tax (Türken Steuer) in view of the Ottoman threat. In spite of the huge Austrian sacrifices, he was not able to collect enough money to pay for the expenses of the defence costs of Austrian lands. His annual revenues only allowed him to hire 5,000 mercenaries for two months, thus Ferdinand asked for help from his brother, Emperor Charles V, and started to borrow money from rich bankers like the Fugger family. FORRÁS: Jean Berenger; C.A. Simpson (2014). A History of the Habsburg Empire 1273–1700. Routledge. p. 160. ISBN 978-1317895701.
The Austrian branch of Habsburg monarchs needed the economic power of Hungary for the Ottoman wars. During the Ottoman wars the territory of the former Kingdom of Hungary shrunk by around 70%. Despite these enormous territorial and demographic losses, the smaller, heavily war-torn Royal Hungary had remained economically more important to the Habsburg rulers than Austria or Kingdom of Bohemia even at the end of the 16th century.[24] Out of all his countries, the depleted Kingdom of Hungary was, at that time, Ferdinand's largest source of revenue. FORRÁS: Dr. István Kenyeres: The Financial Administrative Reforms and Revenues of Ferdinand I in Hungary, English summary at p- 92 – LumbersJack vita 2022. szeptember 26., 16:01 (CEST)
A magyar lovasság jobbszárnya fosztogatni ment a csata legkritikusabb pillanatában, ez a magánvagyon szerzésére fordított hosszú időtöltés ami kritikus hiba volt a csata során. Forrás: https://weaponsandwarfare.com/2020/07/12/battle-of-mohacs/
164. oldalon Gábor Ágoston Guns for the Sultan könyve a Google Bookson szintén megerősíti ezt. LINK: https://books.google.hu/books?id=kXALEAAAQBAJ&pg=PA164
– LumbersJack vita 2022. október 6., 18:16 (CEST)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.