Vizigót Királyság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Vizigót Királyság, más néven Nyugati gót Királyság (latinul: Regnum Visigothorum, gótul: Gutþiuda Þiudinassus) egy kora középkori államalakulat volt, mely az Ibériai-félsziget teljes területét és 507-ig a jelenlegi Franciaország déli területeit foglalta magába. A királyság magterülete az 5. század első felében Aquitania volt (a jelenlegi Délnyugat-Franciaországban), ahol Wallia király vezetésével 418-ban a nyugati gótok egy államalakulatot hoztak létre az addig Nyugat-Római Birodalomhoz tartozó területen. Dél felé terjeszkedve rövidesen elfoglalta az Ibériai-félsziget nagy részét, miközben 507-ben éppen a korábbi központi területről szorították ki az előretörő frankok. Bár I. Iusztinianosz bizánci császár megkísérelte a Nyugat-római Birodalom területét visszafoglalni, a nyugati gótok országát nem sikerült leigáznia, és az még másfél évszázadig uralta az Ibériai-félszigetet. Ebben az időszakban sajátos kultúrája bontakozott ki. 654-ben bocsátották ki a Liber ludiciorum törvénykönyvet, amely évszázadokig a spanyol államalakulatok jogrendszerének alapja lett.
Vizigót Királyság | |||
418 – 720 | |||
| |||
A Vizigót Birodalom kiterjedése 500 körül (narancssárga). A vouillé-i csatával (507) a Meroving Birodalom javára elvesztett területek világos narancssárgák. A zölddel jelölt Szvév Királyságot 585-ben annektálta a Vizigót Királyság. | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Toulouse (507-ig) Narbonne Barcelona Toledo | ||
Hivatalos nyelvek | latin, gót | ||
Vallás | Kereszténység, arianizmus. | ||
Államvallás |
| ||
Kormányzat | |||
Államforma | Monarchia | ||
Uralkodó | Wallia (első) (418-419) Ardo (utolsó) (714-720) | ||
Államfő | király | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizigót Királyság témájú médiaállományokat. |