mesterséges nyelv From Wikipedia, the free encyclopedia
A volapük nyelv nemzetközi közvetítőnyelv, a posteriori jelentős a priori jellegzetességgel, eklektikus, nyelvtana sematikus.
Volapük | |
Menade bal – püki bal egy emberiségnek egy nyelvet! | |
Kiejtés | [volaˈpyk] |
Alkotó | Johann Martin Schleyer |
Első kiadás dátuma | 1879 |
Beszélik | világszerte |
Beszélők száma | 20 (2000) fő |
Nyelvcsalád | mesterséges nyelv |
Írásrendszer | latin írás[1] |
Forrásai | latin, angol, német, francia, más indoeurópai nyelvek |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | vo |
ISO 639-2 | vol |
ISO 639-3 | vol |
A Wikimédia Commons tartalmaz Volapük nyelv témájú médiaállományokat. |
A volapüköt Johann Martin Schleyer (1831–1912) katolikus prelátus alkotta meg, először 1879-ben jelent meg egy Litzelstettenben kiadott egyházi újság (Sionsharfe) mellékleteként. Az első teljes nyelvkönyv 1880-ban jelent meg német nyelven. 2000-ben beszélőinek száma 20 főre volt tehető,[2] egykoron kb. 200 000 ember beszélte 40 országban.
A volapük volt az első mesterséges nyelv, amely jelentősebb sikereket ért el. Mozgalom szerveződött körülötte, kongresszusokat rendeztek, tanárokat képeztek, folyóiratot adtak ki és irodalmi kezdeményezések is születtek. A mozgalom mintegy 10 évig virágzott, aztán lassan elhalt: a nyelv nem bizonyult fejlődőképesnek, nem lehetett a gyakorlatban használni, és megjelent az eszperantó, amely igen sok hívet elcsábított a volapüktől.
A nyelv legnagyobb sikereit Franciaországban és Németországban érte el. Az első nyelvtervezet volt, amely hazánkban is visszhangot váltott ki, jelesebb művelői: Bánfi György és Pozder Károly voltak.
1887-ben alakult meg a Volapük Akadémia (Kadem Bevünetik Volapüka), vezetői August Kerckhoffs, Woldemar Roserberger és Arie de Jong voltak, munkájuk során valamennyien a nyelv megreformálására törekedtek.
A volapük ábécé 28 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
Schleyer eredeti tervezetében megalkotott még három speciális, csak a volapükben használt betűt is, melyeket később az egyszerűbb használat miatt lecseréltek egy umlautos latin betűre:
A hangsúly mindig az utolsó szótagon van; kivéve: a mindig kötőjellel hozzátett -li kérdőszócskát (magyar -e).
A morfémák eredetét tekintve 1/3 angol, 1/4 latinid, 1/5 német eredetű. A többi különböző más nyelvekből átvett elem.
Az alapmorfémák főnévi jellegűek, képletük CVC (C – mássalhangzó, V – magánhangzó). Általában egy szótagúak.
A szóképzés fő szabályai:
Egy részletes példa a szóalkotásra: Schere („olló”, német) → *jeer (sch → j) → *jer (nincs kettőzött magánhangzó) → jel (az r miatt) → jil (a jel „kincs”-et jelent) → jim (a jil „örök női”-t jelent)
Egy példa – szóképzés a pük (nyelv) szóra: pükön (beszélni), motapük (anyanyelv), pükatidel (nyelvtanár), püket (beszéd), pükik (nyelvi), püketil (hozzászólás), pükapök (nyelvbotlás), pükatön (beszélgetni), telapükav (párbeszéd), gepükön (válaszolni), pükav (nyelvészet), okopükol (monológ), püked (vélemény), lepük (állítás), pükel (szónok), lupüklan (dadogás), möpükel (poliglott), nepük (csend), püköf (ékesszólás), nepüken (hallgatni), gepük (válasz) stb.
Névelő nincs. Nem volapük szavak előtt használható az el határozott névelőként.
A főnév ragozása minden névszói kategóriában azonos:
Alany e.: tő fat apa Birtokos e.: -a fata apának a …, apa …-ja Részeshatározós e.: -e fate apának Tárgy e.: -i fati apát Megszólító e.: főnév előtti o o fat apa!
Többes szám jele az -s: fats (apák).
A főnév is fokozható (lásd a melléknévnél).
A melléknév képzése: gyök + -ik: gud – gudik (jóság – jó)
Fokozása:
Alapfok: tő gudik jó Középfok: -um gudikum jobb Felsőfok: -ün gudikün legjobb Túlzófok: vemo + Alapfok vemo gudik legeslegjobb
A „mint” kötőszónak a volapükben a ka felel meg.
Névmások:
Számnév:
Az ige ragozása szintetikus. A kijelentő módnak, jelen időnek nincs jele.
Személyragozás a tőhöz csatolt személyes névmásokkal: löfön (szeretni): löfob, löfol, löfom/löfof; löfobs, löfols, löfofos/löfoms; löfon, löfons
Módjelek:
Időjelek:
Szenvedő alak: p- (az időjel elé)
Folyamatos alak: -i- (a gyök és az időjel közé)
Visszaható alak: -ok
Kölcsönösen visszaható alak: ragozott ige + oki/okis: löfob okis
A személytelen igét a 3. személyű semleges személyes névmással képezzük: nifos (havazik)
Határozószó:
Elöljárószók: al (-hoz, -hez, -höz), bifü (előtt), in (-ban, -ben), pos (után), se (kívül), po (mögött), dis (alatt), ko (-val, -vel), nen (nélkül), ta (ellen), fa (által), plo (-ért)
Kötőszók: e (és), i (is), u (vagy), ni (sem), ab (de), das (hogy), if (ha), ven (amikor), ido (mert), kludo (tehát)
A kijelentő mondat megegyezik az általánosan elfogadott szórenddel.
A kérdő mondatban, ha nem kérdő névmással kezdődik, az állítmányhoz kötelezően hozzájárul a -li szócska.
Második személyben a kettős l kiküszöbölésére a li szócska előre kerül.
A tagadás a tagadott szót közvetlenül megelőző no tagadószóval történik.
Vörösmarty: Szózat (első versszak, Bánfi György fordítása)
L.L. Zamenhof (az Eszperantó nyelv megalkotója) ismerte a volapük nyelvet, már az Unua Libro (az első eszperantó nyelvkönyv) kiadása előtt. A volapük kis részben befolyásolta az eszperantó szókincsét és nyelvtanát is.[4]
Zamenhof tanult a volapük számos hibájából, elismerte erényeit, de keményen meg is kritizálta.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.