Vérkeringés
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vérkeringés szervrendszere vagy szív és érrendszer (apparatus cardiovascularis) a szív és a vérerek összefoglaló neve.
Ez a szócikk az emberi vérkeringésről szól. Hasonló címmel lásd még: Keringési rendszer (egyértelműsítő lap). |
A vérkeringés (circulatio sanguinis) központja a szív (latinul cor vagy görögül kardia). A keringési rendszer magzati korban (embrionálisan) a belső csíralemezből (endodermából) fejlődik ki. A szív bonyolult módon egy sor differenciálódáson megy keresztül, ennek alapja a (cardiogen-lemez). Az embrionális fejlődés során ebből fejlődik a szív. Az emberi szív négyüregű, valamint a nagy- és kisvérkör vére nem keveredik. Evolúcióját tekintve a halaknak kétüregű szívük van. A kétéltűek (amphibia) háromüregű szívvel rendelkeznek. A hüllőknél (reptalia) csak a legalacsonyabb rendűeknél van háromüregű szív, a kígyóknak, gyíkoknak és krokodiloknak már négyüregű szívük van, de még nem teljesen záródott el egymástól a kis- és nagyvérkör, így az artériás és vénás vér keveredik bennük. A krokodiloknál már kezdetleges kamrasövény (septum ventriculare) is jelen van.
A keringésbe a vér- és a nyirokkeringés tartozik.