Wäinö Aaltonen
finn szobrász, 1894-1966 / From Wikipedia, the free encyclopedia
Wäinö Valdemar Aaltonen (néha Väinö) (Finnország, Marttila, 1894. március 8. – Helsinki, 1966. május 30.) finn szobrász, a modern finn szobrászat jelentős egyénisége. Előbb festészettel foglalkozott, szobrászatot a vesterholmi kőfaragó iskolában kezdett tanulni. Főképp szoborportrékat és emlékműveket készített. Sokoldalú művész volt, aki a népi hagyományoktól a modern irányzatokig terjedő stílusban alkotott. Az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat kapott.
Gyors adatok
Wäinö Aaltonen | |
Született | Wäinö Waldemar Aaltonen 1894. március 8.[1][2][3][4][5]
|
Elhunyt | 1966. május 30. (72 évesen)[6][1][2][3][4] Helsinki[7] |
Állampolgársága | finn[8] |
Házastársa | Aino Pietiläinen (1920–1929) |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Wäinö Aaltonen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bezárás
Még életében megalapították a turkui Wäino Aaltonen Múzeumot.[10]