Wilson’s Creek-i ütközet
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Wilson’s Creek-i csata, más néven az Oak Hills-i csata a Transz-Mississippi hadszíntér első nagyobb ütközet volt az amerikai polgárháborúban, amelyet 1861. augusztus 10-én vívott az Amerikai Egyesült Államok hadereje és a Missouri Állami Milícia a Missouri állambeli Springfieldben. Az összecsapást gyakran hívják „a nyugat Bull Run-i ütközetének”. Ez volt az első olyan összecsapás a polgárháború folyamán, amelyben elesett egy északi tábornok.[5]
Wilson’s Creek-i ütközet | |||
A Wilson’s Creek-i ütközet Kurz & Allison festmény | |||
Konfliktus | Amerikai polgárháború | ||
Időpont | 1861. augusztus 10. | ||
Helyszín | Greene és Christian megye, Missouri | ||
Eredmény | Konföderációs győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 37° 06′ 00″, ny. h. 93° 24′ 27″37.1, -93.4075 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilson’s Creek-i ütközet témájú médiaállományokat. |
Missouri semlegessége ellenére a szövetségi erők és az állami milícia között folyamatosan nőtt a feszültség az ütközet előtti hónapokban. 1861. augusztus elején a Benjamin McCulloch dandártábornok parancsnoksága alatt álló konföderációs csapatok megközelítették Nathaniel Lyon Army of the West nevű hadseregét, amely Springfield közelében táborozott. Augusztus 9-én mindkét fél támadási terveket szőtt a másik ellen. Augusztus 10-én hajnali 5 órakor Lyon két oszlopba szervezte hadseregét saját és Franz Sigel ezredes parancsnoksága alatt, és rátámadt a Wilson’s Creeknél, Springfieldtől majdnem 20 kilométerre délre tartózkodó déliekre.
Az első csapás a déliek lovasságát érte, így az visszavonult a később „Bloody Hill”-nek (Véres domb) keresztelt magaslatról, és hamarosan a déli gyalogságnak kellett megszilárdítania sorait. A konföderációsok három rohamot indítottak, amelyek nem tudták áttörni az északiak vonalait. Lyon tábornok eleste és Thomas William Sweeny tábornok megsebesülése után Samuel D. Sturgis őrnagy vette át az uniósok parancsnokságát. Eközben a déliek megfutamították Sigel csapatait a Skegg's Branch-től délre. A 11 órakor befejeződő harmadik déli rohamot követően Sturgis belátta, hogy csapatai kimerültek, és kifogytak a lőszerből, így az északiak Springfield felé visszavonultak. A konföderációsok túlságosan szétziláltnak és rosszul felszereltnek érezték magukat az üldözéshez.
A Konföderáció győzelme fellelkesítette Missouri déli szimpatizánsait, és ugródeszkaként szolgált északi előretörésükhöz. Sterling Price vezérőrnagy és Missouri állami milíciája szeptember második második felében visszafoglalta Lexingtont Missouri nyugati felén. A késő októberben Claiborn F. Jackson által megszervezett Neoshói Konvenció határozatot hozott az elszakadásról. Noha az állam a háború túlnyomó részében uniós megszállás alatt volt, a Wilson’s Creek-i ütközet után a Konföderáció ellenőrzése alá vonta Missouri délnyugati területeit.[6] A National Park Service gondozza a Wilson’s Creek National Battlefield (Wilson’s Creek-i nemzeti csatamező) nemzeti parkját az összecsapás egykori helyén.