Zichyújfalu
magyarországi község Fejér vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zichyújfalu (latinul: Villa Nova, régi magyar nevein: Újfalu, Újfalupuszta, Pusztaújfalu) község az Alföldön, a Mezőföld északi részén, Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre. A település jól megközelíthető közúton (6212-es út) és vasúton (Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal) egyaránt. Egykor grófi székhely, a környék mezőgazdaságának központja; a második világháború után Seregélyeshez tartozott, majd 1966-ban Gárdonyhoz csatlakozott, végül 1997 decemberében önálló községgé alakult.[8] Hozzá tartozik a falutól keletre elhelyezkedő kis település, Barákapuszta.
Zichyújfalu | |||
A romantikus–eklektikus stílusú Zichy-kastély jelenleg a polgármesteri hivatal épületeként funkcionál | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Gárdonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Füzesiné Kolonics Ilona (független)[1] | ||
Jegyző | dr. Berzsenyi Orsolya (jegyző)[2] Debreczeni József (aljegyző)[3] | ||
Irányítószám | 8112 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 877 fő (2023. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 85,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 125[5] m | ||
Terület | 10,82 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[6][7] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[6][7] | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[6][7] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″47.12991, 18.67002 | |||
Zichyújfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Területe legalább az ókor óta lakott. Első okleveles említése 1239-ből való, amikor Villa Nova a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említették először magyarul Újfaluként, Wyfalw formában, nemesi előnévben.[9] Már a török időkben megjelent itt a Zichy család mint nagybirtokos, majd a török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben a Zichyek kúriát építettek itt, majd Zichy Nepomuk János (1834–1916) kastélyt, amelyet 28 hektáros parkkal vett körül, attól északkeletre pedig vadaskertet létesített.[9] A megkülönböztető „Zichy” előtag, amit 1898-ban vett fel a település, az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal.
Ma is jelentős agrártelepülés, de fejlődését nagy mértékben akadályozza elmaradott infrastruktúrája és a meglehetősen rossz közlekedés. A rossz állapotú Zichy-kastélyban jelenleg a község polgármesteri hivatala működik.