Ágost szász választófejedelem

Erős Ágost szász választófejedelem (németül: August von Sachsen v. August der Starke), (Freiburg, 1526. július 31. – Drezda, 1586. február 12.) 1553-tól haláláig szász választófejedelem, a Wettin-ház Albert-ágának tagja.

Ágost szász választófejedelem
Ágost szász választófejedelem Ifj. Lucas Cranach műve, 1550-es évek.
Uralkodóház	Albert-ág
Született	1526. július 31.[1][2][3][4][5] Freiberg
Elhunyt	1586. február 11. (59 évesen)[1][3] Drezda
Nyughelye	freibergeri dóm
Édesapja	IV. Henrik szász herceg
Édesanyja	Mecklenburgi Katalin szász hercegné
Testvére(i)	Sidonie of Saxony Emilie of Saxony Szász Szibilla Móric szász választófejedelem Severinus of Saxony
Házastársa	Anna dán királyi hercegnő Agnes Hedwig of Anhalt
Gyermekei	Elisabeth of Saxony I. Keresztély szász választófejedelem Dorothea of Saxony Anna szász-coburgi hercegnő Alexander von Sachsen Johann Heinrich von Sachsen Magnus von Sachsen Joachim von Sachsen Hector von Sachsen Princess Marie of Saxony Amalia von Sachsen August von Sachsen Adolph von Sachsen Friedrich von Sachsen Eleonore von Sachsen
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágost szász választófejedelem témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Édesapja IV. Kegyes Henrik (1473–1541) volt, a Szász–Meisseni Hercegség uralkodó hercege, III. Albert szász hercegnek (1443–1500), Meissen őrgrófjának, a Wettin-ház Albert-ága megalapítójának második fia.

Édesanyja Katharina von Mecklenburg hercegnő (1487–1561) volt, II. Magnus mecklenburgi uralkodó herceg leánya.

Bátyja, az uralkodó Móric szász választófejedelem (1521–1553) – elhunyt apjuk végrendeletével ellentétben – megtagadta az öccsére hagyott hercegi birtokrészek átadását, Ágostnak csak pénzbeli juttatást (kegydíjat) biztosított, és 1544-ben ráruházta a merseburgi püspökség igazgatását. Ágost herceg Innsbruckban, a német-római császári udvarban nőtt fel, itt szoros barátságot kötött Miksa főherceggel, a későbbi II. Miksa császárral (aki I. Miksa néven magyar és cseh király is lett). 1546-ban Móric fejedelem önálló hadparancsnokká nevezte ki öccsét, és megbízta Drezda katonai védelmével.

1548. október 7-én Torgauban feleségül vette az Oldenburg-házból való Anna dán királyi hercegnőt (1532–1585), III. Keresztély dán és norvég király (1503–1599) leányát. A házasságkötés után Móric fejedelem, az uralkodó önálló udvartartást biztosított öccsének, akit ekkor már trónörökösnek tekintett.

1552-ben Móric fejedelem átadta öccsének az ország kormányzását. Ágost herceg nyomban szövetségi szerződést kötött apósával, a nagy hatalmú III. Keresztély királlyal.

Móric választófejedelem 1553-ban férfi utód hátrahagyása nélkül hunyt el, trónját öccse, Ágost herceg örökölte. Országlása során fejlesztette az ipart, a kereskedelmet. Birtokain maga gazdálkodott, értekezést jelentetett meg a kertészetről is. Önmagát Augustusnak nevezte, az általa kibocsátott okmányokat e névvel írta alá. Hithű katolikusként szilárdan támogatta a császárt a protestáns fejedelmekkel folytatott tárgyalások és viták során. Alattvalóival közvetlen, atyai módon érintkezett, ezért a szász területeken elterjedten nevezték őt „Ágost atyának” (Vater August).

Anna hercegnővel kötött első házasságából 15 gyermek született. Legidősebb fia, Sándor herceg, a trónörökös (1554–1565) még Ágost életében gyermekként elhunyt, ugyanígy két következő két fia, Magnus herceg (1555–1558) és Hektor herceg (1558–1560) is, így negyedik fia, Keresztély (Christian) herceg (1560–1591) lépett elő a trón várományosává.

Első felesége, gyermekeinek anyja, Anna dán királyi hercegnő 1585. október 1-jén Drezdában elhunyt. Három hónappal később, 1586. január 3-án a 60 éves Ágost választófejedelem ismét megnősült, az Aszkániai-házból való, 13 éves Agnes Hedwig von Anhalt hercegnőt (1573–1616), Joákim Ernő (Joachim Ernst) anhalti uralkodó herceg leányát vette feleségül. Ez a házasság gyermektelen maradt. Hat héttel az esküvő után Ágost fejedelem elhunyt. A Szász Választófejedelemség trónját Keresztély herceg örökölte, I. Keresztély néven.