Árokrendszer (választási rendszerek)

Az árokrendszer a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két egymástól független rendszerben választják meg egy testületbe. Az árokrendszert angol nyelvterületen párhuzamos szavazásként (angolul: parallel voting) ismerik, ezzel szemben a magyar kifejezés a német Grabenwahlsystem kifejezéssel azonos. Az árokrendszer a nem kompenzációs vegyes választási rendszer, leggyakoribb típusait vegyes többségi képviseleti rendszernek is nevezik.

Az árokrendszer leggyakoribb fajtája ötvözi a relatív többségi szavazást és a pártlistás arányos képviseletet. Ezt a rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztásához alkalmazzák például Japánban, Tajvanon, Oroszországban és Argentínában. Európában Andorra listás blokkszavazással, Litvánia kétfordulós rendszerrel, Olaszország pedig egyszavazatos változatban használja. A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán (általában 20%-80%) mozog, ettől általában az árokrendszer arányossága nagyban változó^[1]

Az árokrendszert (általában vegyes többségi rendszer) megkülönböztetik a vegyes választási rendszerek másik családjától, az úgynevezett kompenzációs választási rendszerektől. Ennek egy fajtáját a vegyes arányos képviseletnek (MMP) nevezik, ahol a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak összesen a törvényhozásban (ehhez figyelembe kell venni az egyéniben megszerzett mandátumokat, míg az árokrendszerek ezt nem teszik). Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás az árokrendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.

Magyarországon az árokrendszert az 1990-es önkormányzati választáson használták a 10 000 főnél több lakosú településeken, itt a törvény "két szavazatos" választási rendszerként hivatkozott rá.^[2] Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választottak kétfordulós (de nem abszolút többségi – az első fordulóban elég volt 25%-ot szerezni) rendszerben, és mellette a szavazók külön adhattak le pártlistás szavazatot. Az 1994-es választásra már egy egyszavazatos, egyfordulós, kompenzációs vegyes választási rendert írt elő a törvény.^[3]

Használat

Jelenlegi használat

Ország	Testület	Egyéni mandátumok száma	%	rendszer	Pártlistás (arányos) mandátumok száma	%	rendszer	Egyéb mandátumok száma	%
Andorra	Völgyek Általános Tanács	14	50%	listás blokkszavazás	14	50%	pártlistás arányos
Argentína	Cordoba provincia törvényhozó testülete	26	37%	relatív többségi	44	63%	pártlistás arányos
	Rio Negro provincia törvényhozó testülete	24 (3 mandátumos kerületek)	52%	pártlistás arányos	22	48%	pártlistás arányos
	San Juan provincia törvényhozó testülete	19	53%	relatív többségi	17	47%	pártlistás arányos
	Santa Cruz provincia törvényhozó testülete	14	58%	relatív többségi	10	42%	pártlistás arányos
Grúzia	Parlament	30	20%	kétfordulós	120	80%	pártlistás arányos
Guinea	Nemzetgyűlés	38	26%	relatív többségi	76	74%	pártlistás arányos
Kínai Köztársaság (Tajvan)	Törvényhozó gyűlés	73	65%	relatív többségi	34	30%	pártlistás arányos	3	5%
Kirgizisztán	Legfelsőbb Tanács	36	40%	relatív többségi	54	60%	pártlistás arányos
Japán	Képviselőház	289	62%	relatív többségi	176	38%	pártlistás arányos
	Felsőház	147	60%	SNTV	98	40%	pártlistás arányos
Litvánia	Parlament	71	50%	kétfordulós	70	50%	pártlistás arányos
Nepál	Képviselőház	165	60%	relatív többségi	110	40%	pártlistás arányos
Oroszország	Állami Duma (képviselőház)	225	50%	relatív többségi	225[4]	50%	pártlistás arányos
Szenegál	Nemzetgyűlés	105	64%	relatív többségi	60	36%	pártlistás arányos
Fülöp-szigetek	Képviselőház	253	80%	relatív többségi	63	20%	pártlistás arányos
Tádzsikisztán	Képviselőház	41	65%	kétfordulós	22	35%	pártlistás arányos
Tanzánia[5]	Nemzetgyűlés	264	67%	relatív többségi	113 (női listák)	29%	pártlistás arányos	16	4%
Venezuela[6]	Nemzetgyűlés	113	68%	relatív többségi	51	31%	pártlistás arányos	3	2%
Ország	Testület	Egyéni mandátumok száma	%	rendszer	Többségi képviseleti mandátumok száma	%	rendszer	Egyéb mandátumok száma	%
Új Zéland	Niue Országház	14	70%	relatív többségi	6	30%	relatív többségi blokkszavazás
Brit tengerentúli területek	Anguilla	9	69%	relatív többségi	4	69%	relatív többségi blokkszavazás
	Turks és Caicos Szigetek	10	48%	relatív többségi	5	24%	relatív többségi blokkszavazás	4 kinevezett + 2 ex officio	28%
	Brit Virgin Szigetek	9	69%	relatív többségi	4	69%	relatív többségi blokkszavazás

Hibrid használat és hasonló rendszerek

• A magyar Országgyűlés olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján (árokrendszerben) kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében számolható ki.^[7]
• Dél-Korea 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.
• Seychelle-szigetek
• Mexikó
• Monaco
• Pakisztán
• Jersey (Egyesült Királyság)
• Olaszország