Öland

Öland (kiejtése^ⓘ) (régi latin nyelvű forrásokban Oelandia) sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Götaland történelmi országrészhez tartozik. Öland egyben Svédország legkisebb történelmi tartománya (landskap), 1634 óta közigazgatásilag viszont Kalmar megye (Kalmar län) része, ami a maga részéről Småland történelmi tartományhoz tartozik. A sziget 1819 és 1824 között átmenetileg önálló megye volt. A szárazfölddel a Kalmarsund szoroson átívelő Ölandi híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.

Öland
Gettlinge temető
Közigazgatás
Ország	Svédország
Megye	Kalmar
Legnagyobb település	Borgholm
Népesség
Teljes népesség	25 179 fő (2014. dec. 31.)
Borgholm népessége	ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület	1347 km²
Hosszúság	137 km
Szélesség	16 km
Legmagasabb pont	Höghäll (55 m)
Időzóna	CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Öland Pozíció Svédország térképén
é. sz. 56° 44′, k. h. 16° 40′56.733333333333, 16.666666666667
Öland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öland témájú médiaállományokat.

Földrajza

Svédország déli, Götaland nevű országrészéhez tartozik.

Földtani felépítése

Geológiája alapvetően tér el a svéd szárazföldétől, mivel az ordovíciumban lerakódott mészkőből építi fel. Ez a kitűnő építőanyag szerte az országban népszerű.

A meszes talajon gazdag a növényvilág; többek között orchideafélék is élnek a szigeten.

Földrajzi adatok

• Legmagasabb pontja a Högsrum, 55 m.
• Legnagyobb tava a Möckelmossen
• Hossza 137 km.
• Legnagyobb szélessége 16 km.

Történelme

Fenyőerdő egy természetvédelmi területen

Régészeti leletek alapján a sziget már nem sokkal a jégkorszak vége után, 8000 évvel ezelőtt lakott volt; vadászó-gyűjtögető emberek nyomait tárták fel. A telepesek azon a jéghídon érkezhettek, amely a Kalmar-szoroson át összekötötte a szigetet a szárazfölddel.

Sokáig a svéd királyok üdülőhelye volt.

1676-ban partjai előtt vívták az ölandi csatát, amelyben a Maarten Tromp admirális vezette dán–holland flotta döntő vereséget mért a Lorentz Creutz admirális svéd hajóhadára (amit az előző évben a teljesen alkalmatlan parancsnoknak bizonyuló Gustaf Otto Stenbock admirális szerencsétlenkedése alaposan meggyengített).^[1] A csatában elesett maga Creutz és helyettese, Claes Uggla is.

Közigazgatási beosztása

Öland címere

Öland a svéd kétszintű közigazgatási rendszer bevezetése óta, az 1970-es évektől Kalmar megye része, és két községre oszlik (Borgholm és Mörbylånga). A régi, tartományi rendszerű közigazgatásnak ma már adminisztratív jelentősége nincs, de bizonyos kulturális jelentősége megmaradt. Ebből a szempontból Öland önálló történelmi tartomány volt, a legkisebb az országban.

Települései

Öland közigazgatási beosztásai. Az ősi egyházközségek (socken) nevei kis betűvel, nagyobb betűvel a tengert jelző kék mezőben az 1970-es évek előtti községek nevei, keretben nagy betűvel a két mai község neve

A 200 főnél több lakost számláló ölandi települések (tätort) a következők:

Algutsrum Arontorp Björkviken Borgholm

Degerhamn Färjestaden Grönhögen Gårdby

Kastlösa Köpingsvik Löttorp

Mörbylånga Norra Möckleby Rälla

Skogsby Södvik Vickleby

Egykori járásai

A svédországi járások (härad) a svéd közigazgatás kezdeteitől léteztek mint középszintű közigazgatási egységek egészen 1971-ig. Ölandon hat ilyen járás volt:

• Algutsrum járás
• Gräsgård járás
• Möckleby járás
• Runsten járás
• Slättbo járás
• Åkerbo járás