Ötödik lateráni zsinat

Az ötödik lateráni zsinatot II. Gyula pápa hívta össze 1512-ben. A zsinat ideje alatt azonban elhalálozott, így azt csak 1517-ben zárta le utóda X. Leó pápa.

V. lateráni zsinat
Dátum	1512 – 1517
Elismerte	Katolikus egyház
Előző zsinat	Bázel–ferrara–firenzei zsinat
Következő zsinat	Tridenti zsinat
Összehívó	II. Gyula pápa
Elnöklő	II. Gyula pápa, X. Leó pápa
Résztvevők	100 püspök többnyire olaszok
Viták témája	egyházfegyelmi kérdések
Dokumentumok és nyilatkozatok	zálogház megengedett, könyvnyomtatáshoz engedély kell
Időrendi lista

Előzmények

Bulla monitorii et declarationis

A zsinatot II. Gyula pápa hívta össze. A pápát megválasztották 1503-ban és ígéretet tett a zsinat összehívására. Mivel azonban sokáig nem tett eleget ígéretének, az elégedetlen bíborosok egy csoportja Pisában tanácskozást hívott össze I. Miksa német-római császár és XII. Lajos francia király segítségével 1511. október 1-re. Ennek a tanácskozásnak az utolsó ülésén II. Gyula pápát felfüggesztették. A pápa erre 1511. július 18-án egy pápai bullában 1512. április 19-re összehívta az ötödik lateráni zsinatot. Egyben bírálta a Pisában történteket. Kiemelte, hogy ő mindig törekedett a zsinat létrejöttére. Szemrehányást tett a pisai résztvevőknek, hogy ha össze is hívták azt a tanácskozást, miért nem őt, a pápát kérték meg annak levezetésére. Végül felszólított, hogy senki se tulajdonítson jelentőséget a pisai nyilatkozatnak.

Mivel 1512. április 11-én a franciák győztek Ravennánál, így a zsinat május 3-ra tolódott.

A zsinat

Litterae super abrogatione pragmatice sanctionis, 1512

A zsinat ideje alatt II. Gyula pápa meghalt, ezért utóda, X. Leó pápa fejezte be 1517. március 17-én a zsinatot.

Az angol és aragóniai uralkodó mellett I. Miksa császár, végül XII. Lajos francia király is a zsinat mellé állt, így a pisai zsinat gyakorlatilag hatástalan maradt. A franciákkal való megegyezést 1516-ban konkordátum pecsételte meg, melyet a zsinat tizenegyedik ülésén, 1516. december 19-én hagyott jóvá.

A zsinat reformintézkedéseinek számos pozitív előjele volt. Egidio di Viterbo ágostonrendi generális és mások is éles kritikával illették az egyház állapotát. Emellett jól átgondolt javaslatokkal is éltek. A zsinat eredményei mindemellett azonban csak papíron maradtak, mivel fél év múlva megkezdődött a reformáció.

A pápa ugyan meghívta Kopernikuszt, hogy naptárreformot hajtsanak végre, de ezt ő elsietettnek ítélte, és nem utazott el a zsinatra.

Rendeletek

• A lélek halhatatlan (Pietro Pomponazzi filozófus tanaival szemben)
• A kettős igazság tanának elítélése
• A konciliarizmus elítélése
• A közhasznú zálogházak (montes pietatis) egyházi felügyelete
• A kuriális illetékről
• A vallásoktatásról
• A szentbeszédek tartásának módjáról
• Az egyházi tulajdonok elidegeníthetetlenségéről
• A püspöki méltóságról és az Egyház szabadságáról
• A pápa teljes joghatósága a zsinatok felett
• A helyi püspök ad engedélyt a könyvnyomtatáshoz
• A zsinat kihirdetett közleményben támogatja a háborút a törökök ellen, és hároméves adót vet ki.

Lásd még

• X. Leó pápa

Források

• Gergely-naptár
• angol nyelvű wikipédia
• Szántó Konrád: A katolikus egyház története I. Ecclesia, Budapest, 1987. 520. ISBN 963-363-481-4
• Hubert Jedin: A zsinatok története. Ecclesia, Budapest, 1998. ISBN 963-363-214-5

• Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap