Ügyek törzsfő

Ügyek – vagy Ugyel, Ugek, Ugeg, Vgec, Vger – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér feltételezett apja vagy nagyapja. Felesége valószínűleg Emese, Álmos anyja volt, aki a legenda szerint isteni álmot látott fiuk születése előtt.

Ügyek
Ábrázolása a Képes krónikában
Magyar nemzetségfő
Uralkodási ideje
8. század vége (?) – 818 után
Elődje	?
Utódja	Levedi (?)
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Árpád-ház
Született	8. század közepe
Elhunyt	818 után
Édesapja	Ed (?)
Házastársa	Emese (?)
Gyermekei	Álmos (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ügyek témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A név jelentése

Anonymusnál Vgec néven szerepel, mely alak később különféle magyarázatoknak lett alapja. A név elemzése körüli legújabb összefoglaló, B. Szabó János és Sudár Balázs tanulmánya^[1] a név magyarázatának következő lehetőségeit adja:

• Ügyek - A nevet még 1926-ban Pais Dezső nyelvész fordította először Ügyekként. Pais Dezső szerint Ügyek neve az ügy, üd, igy, id ’szent’ szó (vö. egy kő, egy fa, egy-ház, idvezül stb.) -k vagy -g kicsinyítő képzős származékának látszik.^[2]
• Ügek - Czuczor Gergely, illetve Fogarasi János a nevet a mongol nyelvből eredetezteti, ahol az ügek áldozati -vesszőt vagy -gyapjút ill. csomót jelent, és ugyanígy tesz feleségével Emesével, illetve apósával Önedbelia vezérrel, ahol a mongolul "becseset" jelentő önetei szóval azonosította a vezér nevét.^[3]
• Üge/Öge török méltóságnév - Györffy György szerint innen ered,^[4] és ezt Pais Dezső sem zárta ki teljesen.^[5] Az üge/öge jelentése: "bölcs" (melléknév ill. főnév), valamint "tanácsadó". A szó az újguroknál is előfordult, jellemzően el-ögeszi -az ország ögéje- formában. A herceggel és vezírrel áll egy szinten.^[6] A legfőbb vezetők egyike volt, általánosságban pedig bölcs embert, tanácsadót jelentett.
• Üge - Az utolsó ujgur fejedelem neve. Ráadásul az illető éppen akkoriban élhetett, mint Álmos apja, Ügyek: a IX. század első felében volt aktív, s 846-ban halt meg az Altaj hegységben.^[7] B. Szabó és Sudár feltételezik, hogy az ujgur birodalom széthullásával egyes nemzetségeik nyugatra menekülhettek.

Jelentősége

A tágan értelmezett sztyeppi kultúrkörben viszonylag jól megfogható, hogy a dinasztiák miféle ősöktől származtatták magukat, illetve hogy meddig vezették vissza a származásukat. Lényegében három típus létezik.^[8]

1. A távoli, „szellemi” ős, aki a család életében valamilyen fontos és meghatározó lépést tett meg, de az igazi hatalom majd csak nemzedékekkel később fejlődött ki;
2. A birodalomalapító, aki egy hatalmas államot hozott létre, amelyet utódai örököltek;
3. A családfa elágazási pontján álló személy, aki után a dinasztia tagjainak meg kellett határozniuk, hogy melyik ághoz is tartoznak.

Ügyek egyértelműen az első csoportba tartozónak tekinthető.^[9] Sokatmondó a csoport többi tagjának személye: Ertogrul (az Oszmán Birodalom alapítójának, I. Oszmánnak az apja), Sejh Szafi (Szafavida Birodalom), Számán (Számánida Birodalom), több más híres alapító mellett.^[9]

Feltételezett családja

• Apja Ed, Csaba királyfi fia (8. század)
• Felesége Emese fejedelemasszony (8. század közepe – 9. század eleje)
• Fia Álmos vezér (819–895)