Ħaġar Qim

Ħaġar Qim egy újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes romja Máltán, Qrendi község határában a nagy sziget déli partján. A közelében áll Mnajdra templomegyüttese is. Az évezredekig eltemetett templomot 1647-ben találták meg újra. Ma több más templommal együtt az UNESCO Világörökség része Málta megalitikus templomai néven. Nevének jelentése álló kövek, ugyanis feltárása előtt a tetején álló halomból csak a legnagyobb kövek csúcsai álltak ki.

Ħaġar Qim
Ħaġar Qim alaprajza
Település	Qrendi
Cím	Triq Ħaġar Qim, Qrendi (Málta)
Építési adatok
Építés éve	Kr. e. 3600 körül
Rekonstrukciók évei	1647, 1851, 1885, 1909, 1947-1950[1]
Felhasznált anyagok	globigerinás mészkő
Védettség	UNESCO Világörökség (1992)
Hasznosítása
Felhasználási terület	megalith régészeti lelőhely turistalátványosság
Tulajdonos	Heritage Malta
Kezelő	Heritage Malta
Alapadatok
Magassága	5,2 m
Alaprajz	Többszörösen összetett, ovális termekből álló rendszer
Világörökség-azonosító	132ter-002
Elhelyezkedése
Ħaġar Qim Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 49′ 40″, k. h. 14° 26′ 32″35.827777777778, 14.442222222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħaġar Qim témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

Ħaġar Qim Jean-Pierre Houël 1776-os festményén

Málta első lakóinak kulturális fellendülése Kr. e. 4000 körül kezdődött, és 3600 körül a Ġgantija építésével megkezdődött templomépítésekben csúcsosodott ki. Ennek első fázisát Ġgantija-szakasznak is nevezik (Kr. e. 3600 - 3300/3000), ekkor épültek a Ħaġar Qim legkorábbi részei. A templomok előfutárai lehettek azok az alaprajzukban hasonló föld alatti építmények, amelyeket a gozói Żebbuġ és Xemxija mellett tártak fel, és amelyeknek legismertebb példája Malta szigetén a Ħal Saflieni-i hipogeum. Ebből a fázisból mintegy tizenkét templom maradványai ismertek, de ennél több is épülhetett. A templomok mészkőből épültek, belülről különböző módon díszítették és oltárokkal látták el őket. Eredetileg fedettek voltak, ám a tetőszerkezet anyagáról és formájáról nagyon eltérő elképzelések vannak.

A nagy templom a Tarxien-szakaszban, Kr. e. 3000 körül épülhetett.

Újkori története

Az újonnan épített sátortető

1647-ben G. F. Abela leírásában már szerepel a templomrom. 1839-ben H. Bouverie kormányzó utasítására megtisztították a földtől és a törmeléktől, a kitermelt anyag a benne rejlő emlékekkel együtt nyomtalanul eltűnt. 1885-ben aztán A. A. Caruana, 1909-ben Sir Temistochles Zammit és T. E. Peet folytatták az ásatásokat. 1947-ben a múzeumok akkori igazgatója, J. G. Baldacchino egy felújítási és újjáépítési programot indított el, amely során számos megalitot betonnal kipótoltak, a homlokzatot az akkori elképzelések szerint visszaépítették. Ezután 50 évre leálltak a látványos fejlesztések, csak 2010-re sikerült újabb állagmegóvási munkákat elvégezni: az egész épületet elbontható sátortetővel fedték le, hogy a direkt napsütéstől és az esőtől, valamint a nagy hőmérsékletingadozástól megóvják. Mellette új múzeumépület is épült, ahol a templomokról és az itt talált tárgyakról látható állandó kiállítás.^[2]

Az épület

Az épület valószínű tetőszerkezete

A nagy templom rekonstruált homlokzata

A külső fal erősen elpusztult kövei

Ħaġar Qim temploma

A templomegyüttes anyaga főként puha globigerinás mészkő, ezért látványos pusztulásnyomai jól összevethetők a néhány száz méterre álló Mnajdra korallmészkő falaival, amelyek sokkal jobb állapotban maradtak. A templomban található a máltai templomok talán legnagyobb kőtömbje, az északi fal nagy részét alkotó kőlap 7 méter hosszú, és 70 tonna súlyú. A fő templom hagyományos alaprajza egyértelműen kivehető, ám nem lehet eldönteni, hogy 4 vagy 5 ívű volt-e, mivel a záró ív helyén újabb ajtó nyílik.

Az épületet fal keríti, amelynek maradványai és szegélye ma is láthatók. A templomba délkelet felől, a 20. század közepén visszaépített ajtón keresztül léphetünk be. Az első apszispárt kövek zárják el a bejárattól, hatalmas köveiken 120x90 centiméteres lyukak vannak, ezeken át lehet bejutni. A bal oldali apszisban ma megtekinthető egy oltár másolata. A délkeleti apszisban egy triliton-oltár található. A folyosón álló oltárokon is megfigyelhetők tűz okozta elszíneződések. A jobb hátsó apszis a falba vésett lyukon át kapcsolatban van egy kívülről megközelíthető apró helyiséggel, ez talán a jós rejtekhelye volt. A falak alsó kősorán összetartó kősorok nyugszanak, ezek a tető kezdetét alkothatták. A bal oldali hátsó apszis helyén is átjárót nyitottak, amely a külvilág felé is nyitott helyiségekben folytatódik. Előterét a templomokra jellemző íves fal határolja. A bal oldali első helyiségben egyetlen tömbből faragott oltár áll, rajta szintén tűz nyomai láthatók. A bal oldali nyugati apszis végében négy lépcső vezet egy magasabban elhelyezkedő teremhez, ez már valószínűleg rézkori bővítés.

Mellette találhatók a régebbi templom meglehetősen kusza romjai. 30 méterre északra egy másik ötíves templom bal oldali apszispárjának romjai láthatók. A nyugatra fekvő alig kivehető nyomokból nem derül ki, milyen épület maradványai.

Kövei sok helyütt díszítettek, főleg a sziklába fúrt lyukakkal. Innen származik a híres Máltai Vénusz szobrocska, amelyet a vallettai Régészeti Múzeum őriz.

Ħaġar Qim bejáratának panorámája

Megközelítés és látogatás

Autóval Valletta felől Żurrieq-n, észak és nyugat felől Siġġiewi-n keresztül közelíthető meg. A parti útnál tábla jelzi a romok helyét, de a sátortető is messziről látszik. Autóbusz-összeköttetése van Valletta felől (74), valamint a repülőtér és Rabat felől (201).

A két templom közösen látogatható, jegyek a látogatóközpontban kaphatók. Nyitvatartási ideje nyáron 9:00-18:00, jegyek 17:30-ig, télen 9:00-17:00, jegyek 16:30-ig kaphatók (2019).

Kapcsolódó szócikkek

• Málta megalitikus templomai
• Málta történelme

Hivatkozások

• Ħaġar Qim a Heritage Malta honlapján (angol nyelven). [2007. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 24.)
• Málta megalitikus templomai a Világörökség oldalán (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2010. szeptember 24.)