Šubić Ilona bosnyák anyakirályné

Šubić Ilona (1306 körül – 1378. április 10. után) vagy a magyar történeti hagyományban: Subich Ilona, horvátul és bosnyák nyelven: Jelena Šubić, szerbül: Јелена Шубић, horvát grófnő, I. Tvrtko bosnyák király anyja, Kotromanić Erzsébet magyar királyné nagynénje és Cillei Borbála magyar királyné dédanyja.

Šubić Ilona
Boszniai Királyság anyakirálynéja
Jelena Šubić
Uralkodási ideje
1377. október 26. – 1378. április 10. után
Elődje	Sisman Dorottya
Utódja	Sisman Dorottya
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Šubić család
Született	1306 körül
Elhunyt	1378. április 10. után (72 évesen)
Édesapja	Šubić II. György, Bribir, Klissza és Split grófja (1275 körül–1330)
Édesanyja	Korbáviai Ilona
Testvére(i)	Šubić III. Mladen Paul III Šubić of Bribir
Házastársa	Kotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354)
Gyermekei	1. Katalin (–1396 körül) 2. Tvrtko (1338/39–1391) 3. István Vuk (1345 körül–1374 után)
A Wikimédia Commons tartalmaz Šubić Ilona témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Subich Györgynek, a horvátországi Bribir, Klissza és Split grófjának, Šubić Pál horvát bán fiának és Korbáviai Ilonának a lánya.

Subich Ilona 1338 körül Klisszában feleségül ment Kotromanić Ulászlóhoz, Kotromanić István bosnyák bán öccséhez és Kotromanić Erzsébet magyar királyné nagybátyjához. Férje és sógora halála után a legidősebb fia, Tvrtko örökölte a báni tisztséget, de kiskorúsága idején Ilona vitte a régensséget. (A következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „Ilonára, a bán anyjára, először akadunk 1354-ben, a mikor fiaival együtt Magyarországból Boszniába jött. 1355-ben találjuk őt fiaival együtt egy hadi expeditió alkalmával Horvátországban és Dalmácziában. Tvrtko engedélyez 1355. évben kiváltságokat a raguzaiaknak, mely alkalommal anyját is említi. Hasonlólag találjuk Ilonát az ő fiaival 1356. márczius 14-én Neretvában Lajos király udvarában. Tvrtko kénytelen volt magát ez évben a magyar királynak alávetni. Egy 1357. évben kelt s a hozzá hű maradt Vlkoslavics Vlatko knéz részére kiállított okmányában anyját említi: »tiszteletreméltó Ilona asszonyt.« A velenczei köztársaság 1364. szeptember 7-én kinevezte Tvrtkót, az ő fivérét és Ilonát velenczei polgárokká. Tvrtko s anyja elűzettek saját főrendjeik által Boszniából 1365-ben, minthogy bennük csak a magyar udvar uszályhordóit ismerték fel:”^[1]

Trvtko királlyá koronázása után egy okmányban egyszerre említik az anyját és a feleségét: „Tvrtko csak megkoronáztatása után nősült meg és hogy neje már egy 1378. ápril 10-én kelt okmányban »Kyra Dorottya királyné asszony«-nak mondatik, melyben Tvrtkónak édes anyja még mint »Kyra Ilona asszony Isten adta anya-királyné« előfordul.”^[2]

Gyermekei

• Férjétől, Kotromanić Ulászló (1295 körül–1354) boszniai régenstől, 3 gyermek:
  • Katalin^[3] (–1396 körül) bosnyák királyi hercegnő, férje I. Hermann (1332/34–1385) cillei gróf, 2 fiú, többek között:
    • II. Hermann (1361 körül–1435) cillei gróf, horvát-szlavón bán, 1426-tól a Boszniai Királyság trónörököse, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül) grófnő, 6 gyermek, többek között:
      • Cillei Borbála (1392–1451) grófnő, férje Luxemburgi Zsigmond (1368–1437), 1 leány
  • Tvrtko (1338/39–1391) bosnyák bán, I. Tvrtko néven 1377-től Bosznia királya, felesége Sisman Dorottya (1355 körül–1382/1390 előtt) bolgár királyi hercegnő, 1 fiú+1 természetes fiú:
    • (?) (Házasságából): II. Tvrtko bosnyák király (1382 előtt–1443)
    • (Házasságon kívüli kapcsolatából): Ostoja István bosnyák király (1378 körül–1418)
  • István Vuk (1345 körül–1374 után) bosnyák bán, nem nősült meg, gyermekei nem születtek