19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek

A 19. század az 1801–1900 közötti éveket foglalja magába, a polgári demokratikus forradalmak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A 19. volt az utolsó évszázad, amelyben még korstílusok uralkodtak, egyben az első, amelynek során felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus.^{[megj. 1]}

A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között.

Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte. A század eszméi és küzdelmei közepette születik meg a mai magyar nemzet.

A történettudományban használatos a hosszú 19. század kifejezés, ami a francia forradalomtól (1789) az első világháborúig (1914–1918), illetve az azt lezáró békeszerződésekig (1919–1920) terjedő korszakot jelöli.

lásd még: 2. évezred, Újkor, Reformkor

Európa a bécsi kongresszus (1815) után

A világ 1860-ban – Németország és Olaszország egységesítése előtt

A fő hódító hatalmak és területeik 1885-ben (fehér vonallal a mai országhatárok)

Események

Európa 1799–1815: I. (Bonaparte) Napóleon hódító hadjáratai 1804: Napóleon Franciaország császárává koronázza saját magát 1805: Az austerlitzi csata („a három császár csatája”) - Napóleon legyőzi az osztrákokat és az oroszokat 1809: Az ocanai csatában a francia csapatok megsemmisítő vereséget mérnek a spanyol seregre 1812: Napóleon az Orosz Birodalom ellen indul. Bevonul Moszkvába, de a tél folyamán a visszavonuló francia sereg nagy része elpusztul. 1813: Lipcsei "népek csatája" - Napóleon súlyos vereséget szenved 1814–15: A bécsi kongresszus újrarajzolja Európa térképét. 1815: Napóleon végső veresége a waterloo-i csatában 1814: Kieli béke - Dánia királya, (a napóleoni háborúk vesztese) átengedi a svédeknek Norvégiát, cserébe pomerániai birtokaikért 1815: Szent Szövetség - a napóleoni háborúk után az osztrák, porosz és orosz uralkodó közötti szövetség 1820: Forradalmi megmozdulások Dél-Európában 1821–1831: Görög szabadságharc a török uralom ellen. Az ország elnyeri függetlenségét. 1830–1831: Lengyel felkelés a felosztott országban az Orosz Birodalom ellen. 1830–1839: Belga szabadságharc. Létrejön Belgium. 1837: Viktória királynő kerül Nagy-Britannia és Írország trónjára 1848: Forradalmak Európában: "Népek tavasza" Forradalom Párizsban, 1848. február Itáliai forradalmak 1848–49-ben Első bécsi forradalom, 1848. február Magyar forradalom és szabadságharc, 1848–49. Második bécsi forradalom, 1848. május Harmadik bécsi forradalom, 1848. október 1845–49: Éhínség Írországban, rengeteg áldozattal. Nagyarányú kivándorlás Amerikába. 1853–56 Oroszország elleni krími háború, Nagy-Britannia, Franciaország és az Oszmán Birodalom részvételével. 1859: Szárd–francia–osztrák háború 1860: Garibaldi vezetésével önkéntesek szállnak partra Szicíliában. Megkezdődik Itália egyesítése. 1862: A Havasalföldi és a Moldvai Fejedelemség Román Fejedelemség néven egyesül 1864: Marx és Engels Londonban megalapítja a Nemzetközi Munkás Egyesülést, az I. Internacionálét. 1866: A Porosz–osztrák-olasz háború A prágai békeszerződés Az Olasz Királyság annektálja Velencét és Veneto tartományt. 1870–71: Porosz–francia háború Következményeként a német területek egyesítésével létrejön a Német Birodalom, az itáliai államok egyesítésével pedig a mai Olaszország. 1871: Kikiáltják a párizsi kommünt, amelyet nemsokára levernek. 1873: Három császár egyezménye - az Orosz Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia és Német Birodalom uralkodói között 1876: Bosznia-Hercegovina és Bulgária területén törökellenes felkelések robbannak ki 1877–78: Orosz-török háború. Az Oszmán Birodalom elveszti balkáni területeit. 1878: San Stefanó-i béke - a Román Királyság és Szerbia függetlenné válik; megszületik Bulgária. Oroszország megkapja Besszarábiát. 1881: A három császár szövetsége 1882: Hármas szövetség a Német Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és az Olasz Királyság között 1884–1885: A Berlini Konferencia (Kongó-konferencia) Hajsza Afrikáért 1889: Párizsban megalakul a II. Internacionálé 1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában. 1896: Az első újkori olimpiai játékok megrendezése Athénban. A század végétől: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.

Magyarország 1802: Az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapítása 1805: Az országgyűlés kiharcolja a közigazgatásban a magyar nyelv használatának jogát. 1808: I. Ferenc császár a Habsburg Birodalomban megalapítja a Lipót-rendet 1809: Nemesi felkelés Napóleon ellen. A győri csata a franciák ellen. 1821: Megnyitják Kolozsváron a Farkas utcai kőszínházat, az első magyar színházépületet.[1] 1823: Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a reformkor kezdete Magyarországon. Pozsonyi országgyűlés. 1830: Megjelenik a „Hitel”, Széchenyi István műve, amely a reformkor programjává válik. 1831: Kolerafelkelés (parasztfelkelés) 1835: V. Ferdinánd lesz a király (1848-ig uralkodik) 1837: A pesti Nemzeti Színház megnyitása 1838: A nagy pesti árvíz 1839: Megkezdődik a Duna felett a Lánchíd építése (átadva: 1849) 1844: Magyarországon hivatalos nyelv lesz a magyar 1846: Megnyílik az ország első vasútvonala Pest és Vác között. Megépül az első távíróvonal. 1848. március 15. – Pesten kitör a forradalom március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása. április: A nemesi kiváltságok és a jobbágyság megszüntetése (áprilisi törvények). május: A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás szeptember: A pákozdi csata - Móga altábornagy seregei vereséget mérnek a Jellasics horvát bán által vezetett seregre október: Bécsben kitör a harmadik forradalom. A schwechati csatában a magyarok vereséget szenvednek Windisch-Grätz császári hadseregétől. november: Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává december: a 18 esztendős Ferenc József lesz az uralkodó. A magyar vezetés Bem József tábornokot nevezi ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává. Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved. 1849. január: Kossuth Lajos kormánya Pestről Debrecenbe költözik. február: Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzi Franz Deym csapatait. A kápolnai ütközet. március: Ferenc József császár kiadja az olmützi manifesztumot, amelyben egyebek közt megszünteti a Magyar Királyság alkotmányát, továbbá elkülöníti az országtól Erdélyt és Horvátországot. április: az isaszegi csata - fényes magyar győzelem. A nagysallói ütközetben Görgey Artúr is győzelmet arat. május: A honvédsereg visszafoglalja Budát. Julius Jacob von Haynaut nevezik ki a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokává. június: Kossuth Lajos és a kormány Debrecenből Pestre helyezi vissza székhelyét. A császári udvar Oroszország katonai segítségével leveri a szabadságharcot. augusztus 13. A Görgei Artúr vezette magyar sereg Világosnál leteszi a fegyvert az orosz cári erők előtt. október 6. Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, Aradon pedig a honvéd sereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, az ún. aradi vértanúkat. 1850: Létrejön a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között. 1850-es évek: Bach-rendszer - a nyílt abszolutista önkény időszaka 1861: Az országgyűlés elutasítja mind az októberi diplomát, mind a februári pátenst. 1867: Kiegyezés a Habsburg-ház és a magyarok között. Megszületik az Osztrák–Magyar Monarchia dualista állam 1868: Magyar–horvát kiegyezés Magyarországon nemzetiségi és népiskolai törvény 1871: A budai Műegyetem megnyitása 1872: A Kolozsvári Tudományegyetem megnyitása 1872-1874: Az utolsó nagy kolerajárvány 1873: Pest, Buda, majd Óbuda egyesülésével létrejön az új főváros, Budapest 1875: Tisza Kálmán alakít kormányt (lásd: Tisza Kálmán-kormány) Kormányzása alatt a gazdasági élet jelentősen felgyorsul 1879: A szegedi nagy árvíz 1884: Megnyit a budapesti Magyar Állami Operaház 1894: Kossuth Lajos meghal Torinóban 1895: Átadják a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között. 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról 1896: Millenniumi ünnepségek

Észak-Amerika

Az USA tagállamai körének bővülése (animációs térkép)

• 1803: Az Amerikai Egyesült Államok megvásárolja Louisiana államot Franciaországtól.
• 1808: Az Egyesült Államokban életbe lép a rabszolgák behozatalát tiltó, előző évben hozott törvény.
• 1812–1814: Amerikai-brit háború.
  • Kanada angol birtok marad.
• 1810–21: Mexikói függetlenségi háború
• 1810-es évek: Alabama, Illinois, Indiana, Louisiana, Mississippi az Amerikai Egyesült Államok része lesz
• 1820–21: A Missouri-kompromisszum keretében a rabszolgatartó Missourit és a rabszolgamentes Maine-t felveszik az Amerikai Egyesült Államokba.
• 1830-as évek: Arkansas és Michigan az Amerikai Egyesült Államok része lesz

lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája a felvétel dátuma szerint

• 1833: A Brit Birodalomban betiltják a rabszolgaságot.
• 1836: Texas elszakad Mexikótól és független lesz.
  • 1845: Texas csatlakozik az Egyesült Államokhoz.
• 1846–1848: Mexikói–amerikai háború, az Egyesült Államok területi gyarapodása.
• 1848: A kaliforniai aranyláz kezdete.
• 1861–65: Az amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ. A háborúnak mintegy 600 000 áldozata volt. Ez volt az első olyan háború, amelyben tömeggyártású gépesített fegyvereket és robbanóanyagokat használtak.
  • 1863: Rabszolga-felszabadítás a lázadó államok területén.
• 1867: Az USA megvásárolja Alaszkát az Orosz Birodalomtól.
• 1867: Az észak-amerikai brit gyarmatokat a Kanadai Konföderációban egyesítik, amely domíniumi státuszt kap. Ezzel egy különálló, önkormányzattal rendelkező királyság jön létre a Brit Birodalom keretein belül.
• 1868: Kanadában az indiánokat rezervátumokba telepítik.
• 1869: Az USA-ban átadják az első transzkontinentális vasútvonalat, amely New Yorkot köti össze San Franciscóval.
• 1871: Brit Columbia csatlakozik Kanadához.
• 1871: Az USA-ban megkezdődik az indiánok kényszerű letelepítése a rezervátumokban.
• 1872: A Little Bighorn-i csatában a területüket védő indiánok győzelme az amerikai csapatok felett.
• 1877: Nagy vasúti sztrájk az Egyesült Államokban, a világ első országos méretű munkásmegmozdulása.
• 1878: Az első nyilvános telefonvonal üzembe helyezése az Egyesült Államokban.
• 1886: A New York-i Szabadság-szobor felavatása.
• 1890: Leverik az utolsó nagy indián felkelést az USA-ban.
• A század végétől: Nagy bevándorlás Európából Amerikába, elsősorban az Egyesült Államokba a jobb élet reményében.
• 1898: Spanyol-amerikai háború.
  • Az USA megszerzi Puerto Ricót, Guam szigetét, Hawaiit és a Kuba feletti ellenőrzést.

Amerika többi része

• 1810–21: A latin-amerikai országok szabadságharca és függetlenné válása.
• 1816: Argentína kikiáltja a függetlenségét.
• 1819: A spanyol Új-granadai Alkirályságból létrejön a független Nagy Kolumbiai Köztársaság, amely a mai Kolumbiát, Quitót és Venezuelát is magába foglalja.
  • 1821: Panama is csatlakozik Nagy-Kolumbiához.
  • 1822: Ecuador csatlakozik Nagy-Kolumbiához.
• 1821: José de San Martín elfoglalja Limát, ahol kikiáltják Peru függetlenségét.
• 1822: Brazília kikiáltja a függetlenségét.
• 1830: A Nagy Kolumbiai Köztársaságból kiválik Venezuela és Ecuador. Panama továbbra is benne marad. A (Nagy) Kolumbiai Köztársaság neve később többször változik.
• 1833: A Brit Birodalomban betiltják a rabszolgaságot.
• 1850: Brazíliában a rabszolga-kereskedelem betiltása. A rabszolga-felszabadító mozgalom kezdete.
• 1878: Megkezdődik a rövidesen csődbe jutott Panama-csatorna építése.

Ázsia 1804–1813: A perzsa-orosz háború Az oroszok megszerzik Észak-Azerbajdzsánt 1811–1816: A britek foglalják el Indonéziát, miután I. Napóleon megszállta Hollandiát. 1815: Az indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörés - az írott történelem egyik legerősebb vulkánkitörése 1826: Isztambulban a janicsárok lázadását leverik és feloszlatják őket. 1835: Indiában az angol hivatalos nyelvvé válik. 1838–1842: Első angol–afgán háború 1839–1842: Az első ópiumháború Kínában. Hongkong brit uralom alá kerül. 1845–1849: Indiában a szikhek leigázása. 1846: Kasmír brit megszállása. 1851–64: Taiping felkelés Kínában. A történelem legvéresebb polgárháborúja csaknem 20 millió áldozattal. 1854: Japánt rákényszerítik két kikötőjének megnyitására a külföldi kereskedők előtt. 1856–60: Második ópiumháború néven a brit, francia, orosz és amerikai gyarmatosítók hadjárata Kína ellen. Kína félgyarmati sorba süllyed 1857: Szipojfelkelés az angol gyarmatosítók ellen Indiában. A következő évben leverik. 1858: India koronagyarmat lesz. 1859: Megkezdődik a francia behatolás Indokínába. 1864-1865: Közép-Ázsia orosz meghódítása 1868: Véget ér Japánban a majdnem 800 évig tartó sogonátus rendszere. A Meidzsi-korszak kezdete. 1869: A Szuezi-csatorna megnyitása 1871: A hanrendszer eltörlése Japánban. 1873: Jelentős reformokat vezetnek be Japánban 1873–1885: A britek az egész Maláj-félszigetet elfoglalják és koronagyarmatoktá teszik 1876: Az Oszmán-Török Birodalom alkotmányos monarchiává alakul. 1866–69: Meidzsi-restauráció Japánban az európai civilizációs vívmányok elsajátítására. 1883: Az indonéziai Krakatau kitörése, 36 000 áldozattal. 1886: A britek befejezik Burma gyarmatosítását 1887: Létrejön Francia Indokína 1891: A transzszibériai vasútvonal építésének kezdete 1894–95: Kínai–japán háború Korea függetlenné válik Kínától, Japán annektálja Tajvant 1898: Az európai nagyhatalmak újabb területeket szereznek Kínától. 1898: Spanyol-amerikai háború. Az USA megszerzi a Fülöp-szigetek feletti ellenőrzést. 1900: Bokszerlázadás Kínában, amelyet a gyarmatosító nagyhatalmak a következő évben kegyetlenül levernek. Ausztrália és Óceánia 1841: Új-Zélandot brit gyarmattá nyilvánítják. 1850: Az arany felfedezését követően megindul a szabad telepesek tömeges bevándorlása Ausztráliába.

Afrika 1805: Muhammad Ali basa megkezdi Egyiptom modernizálását. 1816–28: A dél-afrikai Zulu Királyság eléri legnagyobb kiterjedését. 1830: Franciaország megkezdi Algéria gyarmatosítását. 1831: A franciák létrehozzák a idegenlégiót Észak-Afrika meghódítására 1847: Az USA-ban felszabadított, visszatelepített rabszolgák kikiáltják a független Libériát. 1849: A brit David Livingstone megkezdi Dél- és Közép-Afrika feltárását. 1851–52: Lagos (Nigéria) megszállása 1859: Megkezdődik a Szuezi-csatorna építése. 1866: Gyémántot találnak Dél-afrikában. 1869: A Szuezi-csatorna megnyitása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között. 1877: Nagy-Britannia annektálja a Transvaal Köztársaságot (Dél-Afrika) 1879–1902: Dél-Afrikában a brit gyarmati hadsereg zulu háborúja és búr háborúja. 1880: Megkezdődik a francia behatolás a Kongó-medencébe. 1880–1881: Első búr háború (angol-búr háború) 1881–1883: Tunézia francia megszállása. 1882: Nagy-Britannia a Szuezi-csatorna védelmében megszállja Egyiptomot. 1884: A németek megalapítják Német Délnyugat-Afrika, Kamerun és Togo gyarmatot. 1885: A Berlini Konferencia okmánya Afrika gyarmatosításának alapelveiről, mindenekelőtt a Kongó-medencéről. 1885: Közép-Afrikában létrejön a Kongói Szabadállam. Madagaszkár francia gyarmat lesz. Német Kelet-Afrika gyarmat alapítása 1885-től: Nigéria brit meghódítása 1895–96: Első olasz–etióp háború. Etiópia megvédi magát a gyarmatosítás ellen. 1899–1902: Második búr háború, amely brit győzelemmel ér véget

Egyéb

• A század végétől: második ipari forradalom

A 19. század legtöbb áldozatot követelő eseményei

• 1799-1815: A napóleoni háborúk a történelem első „modern” hadviselése, amelyben sok ország vett részt sorozáson alapuló, tömeges hadseregekkel. A katonai és polgári áldozatok együttes száma 3–6 millió közöttire tehető. Csak az 1812-es oroszországi hadjárat során kb. egymillió katona halt meg francia és orosz oldalon együttvéve.
• 1855-1901 között a pestis – a 14. századi „fekete halál”-hoz hasonló – újabb világjárvány csak Kínában és Indiában mintegy 12 millió embert ölt meg. A járvány más földrészekre is átterjedt. (Véglegesen csak 1959-ben sikerült felszámolni.)

Ember és környezete

• 1816: Az előző évi indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörés az egész Földön érezteti hatását: a klímatörténet „nyár nélküli éve”. (Európában egész júliusban és augusztusban 0 °C körüli átlaghőmérséklet!)
• 1850 körül: véget ér a kis jégkorszak
• 1872: A világ első természetvédelmi területe, az amerikai Yellowstone Nemzeti Park. A század végén egyedül itt maradt fenn az amerikai bölény mintegy 1000 példánya. (Kiirtása előtt kb. 50 millió élt a prériken!)

Művészet

Bővebben: Kategória:A 19. század művészete

Irodalom

Bővebben: 19. századi magyar irodalom

Lásd még: Kategória:19. századi irodalom

Vallás

Lásd még: A kereszténység kronológiája#19. század

Lásd még: Új vallási mozgalmak és Resztoránizmus

Lásd még: A pápaság története#19. század

Találmányok, felfedezések

19. század első fele Gőzmozdony – George Stephenson Gőzhajó – Robert Fulton Sztetoszkóp – René Laennec gőzzel működő hűtőgép – Oliver Evans Elektromos áram – André-Marie Ampère Villanymotor – Michael Faraday Fényképezés – Joseph Nicéphore Niépce, Louis Daguerre Revolver – Samuel Colt Gumi – Charles Goodyear Vezetékes távíró – Samuel Morse Gyufa – Irinyi János

19. század második fele Acéláruk tömeggyártási technológiája – Henry Bessemer Varrógép elterjesztése – Isaac Merritt Singer Belső égésű motor – Nikolaus Otto Dinamit – Alfred Nobel Telefon – Alexander Graham Bell Fonográf és a szénszálas izzó – Thomas Alva Edison Telefonközpont – Puskás Tivadar Modern kerékpár – John K. Starley Szeizmográf – John Milne Automobil – Gottlieb Daimler Gramofon – Emile Berliner Röntgenkészülék – Wilhelm Conrad Röntgen Dízelmotor – Rudolf Diesel Rádiósugárzás – Heinrich Hertz Film – Lumière fivérek Rádiókészülék – Guglielmo Marconi Távirányítás, fékezési sugárzás – Nikola Tesla

Jelentős személyek

Politikai vezetők, uralkodók Európa I. (Bonaparte) Napóleon francia császár és hadvezér Otto von Bismarck porosz államfő, a német egység megteremtője Camillo Benso di Cavour szárd–piemonti miniszterelnök Benjamin Disraeli brit politikus Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné („Sisi”), I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Giuseppe Garibaldi, a Risorgimento (olasz egységküzdelem) vezére Herzl Tivadar, a cionizmus alapítója Klemens Wenzel Lothar von Metternich osztrák politikus III. Napóleon francia császár I. Sándor orosz cár Charles-Maurice de Talleyrand francia politikus Viktória brit királynő, az angol viktoriánus kor uralkodója Amerika Simón Bolívar dél-amerikai hadvezér és politikus John Brown amerikai abolicionista Osceola (Aszijahola), észak-amerikai (szeminol törzsbeli) indián vezér Thomas Jefferson, az USA elnöke Abraham Lincoln, az USA elnöke Jefferson Davis, az Amerikai Konföderáció elnöke Ulysses S. Grant tábornok, az USA elnöke Ülő Bika (Tatanka Ijotanke), sziú törzsfőnök I. Miksa mexikói császár, született Miksa osztrák főherceg Benito Juárez mexikói elnök Toussaint Louverture, a haiti szabadságharc vezére Ázsia Meidzsi (Mucuhito), japán császár Természettudományok, egészségügy Charles Babbage angol matematikus Alfred Brehm német zoológus Marie Curie lengyel–francia fizikus Pierre Curie francia fizikus Charles Darwin angol biológus, az evolúció elméletének kidolgozója (A fajok eredete, 1859) Henri Dunant genfi emberbarát, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója Sigmund Freud osztrák orvos, a pszichoanalízis kidolgozója Carl Friedrich Gauss, német matematikus Alexander von Humboldt német természettudós Edward Jenner angol orvos David Livingstone angol utazó, Afrika-kutató Ada Lovelace (Ada Augusta Byron), matematikus Charles Lyell geológus James Clerk Maxwell skót fizikus Gregor Mendel osztrák biológus Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus William T. G. Morton amerikai orvos, az érzéstelenítés bevezetője Florence Nightingale, az ápolónői foglalkozás megteremtője Louis Pasteur francia biológus, a veszettség elleni védőoltás feltalálója John Snow, az epidemiológia (járványtan) kidolgozója Henry Morton Stanley Afrika-kutató Társadalomtudományok Amos Bronson Alcott amerikai pedagógus Friedrich Engels német filozófus Hegel német filozófus Søren Aabye Kierkegaard dán filozófus Karl Marx német filozófus és politikus, a kommunista ideológia alapítója John Stuart Mill angol filozófus Friedrich Nietzsche német filozófus Pierre-Joseph Proudhon francia filozófus, az anarchista ideológia alapítója Sass Flóra, felfedező, Afrika-kutató Heinrich Schliemann német régész Arthur Schopenhauer német filozófus Elizabeth Cady Stanton, a feminista mozgalom alapítója Bertha von Suttner, a pacifista mozgalom alapítója Henry David Thoreau amerikai filozófus Sojourner Truth, abolicionista Harriet Tubman, abolicionista Lazar Markovics Zamenhof zsidó nyelvész, az eszperantó nyelv megalkotója Vallási vezetők Báb, bábi vallás alapítója Baháalláh, a bahái hit alapítója Geronimo észak-amerikai indián sámán és törzsfőnök Rámakrisna Paramahansza hindu misztikus IX. Piusz pápa, a modern Vatikán megteremtője Joseph Smith, a mormon vallás alapítója Ellen G. White adventista egyházi személyiség Charles Russell, a Bibliakutató mozgalom alapítója Írók és költők Louisa May Alcott amerikai írónő Hans Christian Andersen dán író Jane Austen angol írónő Honoré de Balzac francia író Elizabeth Barrett Browning angol költőnő Charles Baudelaire francia költő Harriet Beecher Stowe amerikai írónő Ambrose Bierce amerikai író Charlotte Brontë angol írónő Emily Brontë angol írónő Robert Browning angol költő George Byron angol költő Lewis Carroll angol író James Fenimore Cooper amerikai író Anton Pavlovics Csehov orosz író Charles Dickens angol író Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író Id. Alexandre Dumas francia író Mihai Eminescu román költő Gustave Flaubert francia író Theodor Fontane német író Johann Wolfgang von Goethe német író Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író Jacob Grimm német író Heinrich Heine német költő Friedrich Hölderlin német költő Victor Hugo francia író Henrik Ibsen norvég drámaíró Rudyard Kipling angol író Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő Henry Wadsworth Longfellow amerikai költő Karl May német író Adam Mickiewicz lengyel költő France Prešeren szlovén költő Edgar Allan Poe amerikai költő Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő Arthur Rimbaud francia költő Percy Bysshe Shelley angol költő Christina Georgina Rossetti angol költőnő Friedrich Schiller német költő Walter Scott angol író Henryk Sienkiewicz lengyel író Stendhal francia író Ľudovít Štúr szlovák költő és nyelvújító Alfred Tennyson angol költő Henry David Thoreau amerikai költő Toktogul kirgiz dalköltő Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író Mark Twain amerikai író Jules Verne francia író Walt Whitman amerikai költő Oscar Wilde ír író Émile Zola francia író Zeneszerzők Ludwig van Beethoven német zeneszerző Hector Berlioz francia zeneszerző Johannes Brahms német zeneszerző Frédéric Chopin lengyel zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző Antonín Dvořák cseh zeneszerző Edvard Grieg norvég zeneszerző Felix Mendelssohn Bartholdy német zeneszerző Modeszt Petrovics Muszorgszkij, orosz zeneszerző Giacomo Puccini olasz operaíró Gioachino Rossini olasz operaíró Franz Schubert német zeneszerző Bedřich Smetana cseh zeneszerző Giuseppe Verdi olasz operaíró Richard Wagner német zeneszerző Liszt Ferenc magyar zeneszerző Képzőművészek és építészek Clark Ádám skót mérnök (Széchenyi lánchíd) Paul Cezanne francia festő Gustave Eiffel francia építész (Eiffel-torony) Eugène Delacroix francia festő Vincent van Gogh holland festő Francisco José de Goya spanyol festő Claude Monet francia festő Pierre-Auguste Renoir francia festő Auguste Rodin francia szobrász Dante Gabriel Rossetti angol festő, költő Henri de Toulouse-Lautrec francia festő William Turner angol festő

Magyarok Politikai vezetők Kossuth Lajos, politikus, kormányzó Széchenyi István, politikus Természettudományok, egészségügy Bolyai János matematikus Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő Eötvös Loránd fizikus Semmelweis Ignác orvos, az „anyák megmentője" Magyar László Afrika-kutató Teleki Sámuel gróf, Afrika-kutató Xántus János utazó, felfedező, etnográfus Társadalomtudományok Vámbéry Ármin utazó, keletkutató, nyelvész Brunszvik Teréz pedagógus Kőrösi Csoma Sándor nyelvész és orientalista Írók, költők Arany János, író Petőfi Sándor, költő Madách Imre, író Jókai Mór, író Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás vezéralakja Bővebben: 19. századi magyar irodalom Művészek Steindl Imre, építész (Országház) Munkácsy Mihály, festő Liszt Ferenc, zeneszerző