1998-as magyarországi országgyűlési választás

Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik.^[1]

1998-as országgyűlési választások Magyarországon

← 1994 1998. május 10. és 24. 2002 →

386 fős országgyűlés (többség: 194 fő) 176 fő egyéni választókerületből, 82 fő országos listáról, 128 fő területi listáról

Részvétel: 56,3% (12,6%p) 4 532 443 megjelent (8 063 631 jogosult)

Listavezető Orbán Viktor Horn Gyula Torgyán József Párt Fidesz MSZP FKGP Előző választás 20 fő, 5,2% 209 fő, 54,1% 26 fő, 6,7% Mandátumok 148 / 386 (38%) 134 / 386 (35%) 48 / 386 (12%) +/– 128 75 22 Listás szavazat 1 340 826 1 497 231 597 820 arány 29,48% 32,92% 13,15% +/– 22,46% 0,8% 4,33% Egyéni kerület 90 / 176 55 / 176 12 / 176 +/– 90 94 11

Listavezető Kuncze Gábor Lezsák Sándor Csurka István Párt SZDSZ MDF MIÉP Előző választás 70 fő, 17,9% 38 fő, 9,8% 0 fő, 0,0% Mandátumok 24 / 386 (6%) 17 / 386 (4%) 14 / 386 (4%) +/– 46 21 14 Listás szavazat 344 352 127 118 248 901 arány 7,57% 2,80% 5,47% +/– 12,17% 8,94% 3,88% Egyéni kerület 2 / 176 17 / 176 0 / 176 +/– 14 12 ± 0

5%-os küszöb: 226 622 szavazat

További eredmények Lista Lista­vezető Szavazat +/– Munkáspárt Thürmer Gyula 179 672 3,95% 0,86% KDNP Giczy György 104 892 2,6% 4,72% MDNP Szabó Iván 61 004 1,34% Új

Miniszterelnök a választások előtt Megválasztott miniszterelnök Horn Gyula MSZP(-SZDSZ) Orbán Viktor Fidesz

Az első fordulót 1998. május 10-én, a másodikat május 24-én tartották. A részvételi arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt öt lista haladta meg: az MSZP (29,8%), a Fidesz (26%), az FKGP (13,3%), az SZDSZ (10,2%) és a MIÉP (5,6%). Az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni választókerületekben – egyes fideszes jelöltek visszalépése, illetve közös jelöltek miatt – 17 képviselője győzelmet aratott és parlamenti frakciót alakított. Kiesett nyolc év után a Kereszténydemokrata Néppárt (2,9%), nem került be, a Munkáspárt (4,1%) és a MDNP (1,4%).

Választási rendszer

Bővebben: A magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

A választás időpontja

A választásra a Magyar Köztársaság alkotmánya alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,^[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.^[3]

Kampány

Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás kampánya jelentős politikai és társadalmi változások közepette zajlott, amelyek meghatározták az akkori közbeszédet és a politikai versenyt. Az 1998-as kampány viszonylag kemény hangvételű volt, erőteljes személyeskedéssel és a politikai ellenfelek hitelességének megkérdőjelezésével. A jobboldali pártok kritikája szerint a baloldali-liberális kormány "kiárusította" az országot, míg a baloldal a Fideszt tapasztalatlansággal és populizmussal vádolta. Az 1994-es választások után az MSZP és az SZDSZ alkotta koalíció kormányozta az országot, amely számos népszerűtlen gazdasági intézkedést hozott, mint például a Bokros-csomagot. Ez növelte az elégedetlenséget a baloldali-liberális kormányzattal szemben, és megágyazott a politikai polarizációnak. A választásokra két domináns politikai blokk kezdett kirajzolódni: az MSZP és az SZDSZ, illetve az MDF és a Fidesz vezette jobboldal.

A Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) korábban liberális pártként működött, de az 1998-as választások előtt egyértelműen jobboldali, konzervatív irányba fordult. Orbán Viktor vezetésével a párt igyekezett megszólítani a keresztény-konzervatív szavazókat és az MDF-bázisát. A kampány során a Fidesz hangsúlyozta a nemzeti érdekek védelmét, a családpolitikát és a gazdasági növekedés ígéretét.^[4]

Az ország gazdasági helyzete, a Bokros-csomag hatásai, a munkanélküliség és a társadalmi elégedetlenség kulcskérdések voltak. Az MSZP és az SZDSZ kampányában a stabilitás és a Bokros-csomag által hozott gazdasági eredmények hangsúlyozása állt a középpontban. Ugyanakkor ezek az eredmények sok szavazó számára nem hoztak kézzelfogható javulást az életszínvonalban.

Az 1998-as választások kampánya az egyik első olyan kampány volt Magyarországon, ahol nagyobb szerepet kapott a modern médiapolitika, a televíziós viták és a professzionális kampánytechnikák. Orbán Viktor és a Fidesz kampánya innovatívnak számított: célzott üzenetekkel, erős vizuális jelenléttel és világos üzenetekkel próbálták megszólítani a választókat.

Az 1998-as választások során a két fordulós választási rendszer és a visszalépések nagyban befolyásolták az eredményeket. Az első forduló után világosan kirajzolódtak a szövetségek, és az MSZP, illetve a Fidesz között éleződött ki a verseny. A kampány során a Fidesz hatékony stratégiát folytatott, ami végül a választások megnyeréséhez és a jobboldali koalíció létrehozásához vezetett, amelyben a Fidesz mellett az FKGP (Független Kisgazdapárt) és az MDF is részt vett.^[5]

Országos listák

Országos listát állított pártok:^[6]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt	MSZP	Fidesz	SZDSZ	FKGP	MDF	MIÉP
1.	Horn Gyula	Orbán Viktor	Kuncze Gábor	Torgyán József	Lezsák Sándor	Csurka István
2.	Gál Zoltán	Áder János	Pető Iván	Bernáth Varga Balázs	Gémesi György	Bognár László
3.	Szekeres Imre	Kövér László	Hack Péter	Gyimóthy Géza	Boross Péter	Szabó Lukács
4.	Kovács László	Várhegyi Attila	Demszky Gábor	Torgyán Józsefné	Dávid Ibolya	ifj. Hegedűs Lóránt
5.	Kósáné Kovács Magda	Tölgyessy Péter	Magyar Bálint	Szabó János	Kádár Béla	Kapronczi Mihály
6.	Baja Ferenc	Varga László	Szent-Iványi István	Molnár László	Sepsey Tamás	Gidai Erzsébet
7.	Sándor László	Pokorni Zoltán	Fodor Gábor	Balogh Gyula	Csapody Miklós	Balczó Zoltán
8.	Keleti György	Gógl Árpád	Horn Gábor	Tamás Károly	Dobos Krisztina	Fenyvessy Zoltán
9.	Kiss Péter	Szájer József	Dornbach Alajos	Boda Ilona	Petróczki Ferenc	Cseh Sándor
10.	Vitányi Iván	Deutsch Tamás	Kis Zoltán	Tímár György	Pozsgay Imre	Rozgonyi Ernő
11.	Vastagh Pál	Varga Mihály	Wekler Ferenc	Zsikla Győző	Pongrácz Tibor	Erkel Tibor
12.	Jánosi György	Németh Zsolt	Tardos Márton	Szentgyörgyvölgyi Péter	Balsai István	Bogdán Emil
13.	Katona Béla	Illés Zoltán	Mádai Péter	Boros Imre	Demeter Ervin	Utassy Béla
14.	Csiha Judit	Horváth János	Lotz Károly	Csúcs László	Szőke László	Lékai Gyula
15.	Kökény Mihály	Szita Károly	Kóródi Mária	Székely Zoltán	Semjén Zsolt	Tarr István
16.	Nikolits István	Kovács Zoltán	Világosi Gábor	Hegedűs Mihály	Kelemen András	Molnár Miklós
17.	Vancsik Zoltán	Isépy Tamás	Kovács Kálmán	Molnár Róbert	Póda Jenő	Deák Péter
18.	Toller László	Salamon László	Eörsi Mátyás	Balaton Péter	Szekeres Pál	Lakatos Pál
19.	Csákabonyi Balázs	Surján László	T. Asztalos Ildikó	Markó István	Manninger Jenő	Tóth Lajos
20.	Kósa Ferenc	Latorcai János	Béki Gabriella	Náday Gyula	Gyarmati Dezső	Miklós Árpád

Eredmények

Az egyéni választókerületek eredményei

Részvételi adatok

	Első forduló[7] 1998. május 10.	Második forduló[7] 1998. május 24.
7:00-ig	1,87%	1,68%
9:00-ig	9,8%	9,02%
11:00-ig	23,66%	22,25%
13:00-ig	32,58%	31,38%
15:00-ig	39,28%	39,11%
17:30-ig	49,52%	50,2%
Összesen	56,26%	57,01%

Mandátumok elosztása

Párt neve	Területi listás				Első forduló (EVK)				Második forduló (EVK)				Mandátumok
	Száma	%	+/-	Hely	Száma	%	+/-	Hely	Száma	%	+/-	Hely	Országos listás	Összesen	+/−
MSZP	1 497 231	32,92	–0,07	50	1 332 178	29,82	–1,45	0	1 941 307	43,04	–2,3	54	30	134	–75
Fidesz	1 340 826	29,48	+22,46	48	956 008	21,40	+13,7	1	1 706 155	37,83	+37,14	89	10	148	+128
FKGP	597 820	13,15	+4,33	22	594 023	13,30	+5,42	0	275 857	6,12	+0,23	12	14	48	+22
SZDSZ	344 352	7,57	–12,17	5	456 008	10,21	–8,41	0	139 504	3,09	–25,4	2	17	24	–45
MIÉP	248 901	5,47	+3,88	3	249 127	5,58	+4,34	0	28 608	0,63	+0,63	0	11	14	+14
Munkáspárt	179 672	3,95	+0,76	0	165 455	3,70	+0,42	0	17 703	0,39	+0,24	0	0	0	0
MDF	127 118	2,80	–8,94	0	343 089	7,68	–4,35	0	356 891	7,91	–7,02	17	0	17	–21
KDNP	104 892	2,31	–4,72	0	129 787	2,90	–4,47	0	122	0	–2,95	0	0	0	–22
MDNP	61 004	1,34	új	0	87 971	1,97	új	0	247	0,01	új	0	0	0	0
Új Szövetség Magyarországért	22 220	0,49	új	0	23 891	0,53	új	0	1 502	0,03	új	0	0	0	0
Együtt Magyarországért Unió	8 786	0,19	új	0	13 599	0,33	új	0	347	0,01	új	0	0	0	0
Nemzetiségi Fórum	5 895	0,13	új	0	11 928	0,27	új	0	473	0,01	új	0	0	0	0
MSZDP	3 504	0,08	–0,87	0	11 845	0,27	–0,34	0	213	0	0	0	0	0	0
Magyarországi Zöld Párt	3 052	0,07	–0,09	0	328	0,01	–0,08	0	206	0	0	0	0	0	0
Vállalkozók Pártja Egyesület	2 409	0,05	–0,57	0	8 874	0,20	–0,60	0	1 054	0,02	0	0	0	0	0
További pártok	0	0,0	0	0	7 864	0,17	0	0	639	0,01	0	0	0	0	0
Függetlenek	0	0,0	0	0	75 965	1,70	–0,56	0	39 154	0,87	+0,40	1	0	1	+1
Összesen	4 547 682	100		128	4 467 940	100		1	4 509 982	100		175	82	386	0
Szavazásra jogosult	8.063.631	56,3			8.063.631	55,4			8.063.631	57,01
Összes szavazat	4 595 211	100	–16,24		4 532 043	100	–17,39		4 567 386	100	+5,24
Érvénytelen szavazatok	47 529	1,03			64 103	1,41			57 404	1,26
Érvényes szavazatok	4 547 682	98,97			4 467 940	98,59			4 509 982	98,74

Parlamenti mandátumot szerzett pártok

• MSZP
• SZDSZ
• Fidesz
• MDF (1998 nyarától az Fidesz koalíciótársa)
• FKGP (1998 nyarától az Fidesz koalíciótársa)
• MIÉP

Nem érte el a bejutási küszöböt

• Munkáspárt
• KDNP

Politikai következmények

A választást a Fidesz nyerte, mely koalíciót ajánlott az FKGP-nek és az MDF-nek. Kormányváltásra került sor, Orbán Viktor lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult az Első Orbán-kormány.

Kapcsolódó cikkek

• 1998–2002 közötti magyar országgyűlési képviselők listája
• Első Orbán-kormány