2024-es francia parlamenti választások

A 2024-es francia parlamenti választásokon, amelyet 2024. június 30-án és július 7-én tartottak, megválasztották a 17. francia Nemzetgyűlés 577 tagját. A választást azt követően rendelték el, hogy Emmanuel Macron elnök feloszlatta a parlamentet, miután a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) kiemelkedően sikeres volt az európai választásokon.^[1]

Parlamenti választás Franciaországban 2024. június 30. 2024. július 7.
Összesen 577 mandátum 289 szükséges a többséghez
0←2022		2029→0
0Párt vezetője	Kollektív vezetés	Stéphane Séjourné
0Párt	Új Népfront	Együtt
0Összefogás	Tagok Engedetlen Franciaország Szocialista Párt Az Ökológusok Francia Kommunista Párt	Tagok Reneszánsz Demokratikus Mozgalom Horizontok Demokraták és Függetlenek Uniója Radikális Párt
0Előző választás	Új összefogás	245
0Választás előtt	149	249
0Választás után	180	159
0Változás	49	86
0Első forduló	9 042 485 (28,21%)	6 820 446 (21,28%)
0Második forduló0	7 040 198 (25,81%)	6 692 358 (24,53%)
0Párt vezetője	Jordan Bardella	Megkérdőjelezett
0Párt	Nemzeti Tömörülés	A Köztársaságiak
0Összefogás	Tagok Nemzeti Tömörülés A Szélsőjobboldal Uniója	–
0Előző választás	89	64
0Választás előtt	89	54
0Választás után	142	39
0Változás	52	25
0Első forduló	10 647 914 (33,21%)	2 106 166 (6,57%)
0Második forduló0	10 110 079 (37,06%)	1 474 721 (5,41%)
Térképen (második forduló):
0Miniszterelnök a választás előtt: 0Gabriel Attal 0Reneszánsz		Miniszterelnök a választás után:0 Nincs eldöntve0 Párt0

A választáson négy fő blokk indult,^[2] az elnök által vezetett és az őt támogató más pártokból álló Együtt, a baloldali pártok (Engedetlen Franciaország, Szocialista Párt, Az Ökológusok, Francia Kommunista Párt) összefogásából 2024 júniusában létrejött Új Népfront (NFP), illetve a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, ami A Köztársaságiak jelöltjeit is támogatta. A Köztársaságiak további jelöltjei voltak a negyedik blokk.

A választások előtti kutatások alapján úgy tűnt, hogy a második fordulóban több helyen is maradhat akár három jelölt is, ami ritka volt. Fontos volt az is, hogy a három fő blokk, az Együtt, az Új Népfront és a Nemzeti Tömörülés nézeteltérései miatt elhúzódhat a kormányalakítás a választást követően, ha egyik blokk se tud többséget szerezni a parlamentben. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy leghamarabb egy évvel az eredeti választást követően Macronnak újabbat kell kiírnia.

A választás első fordulójában a Nemzeti Tömörülés megszerezte a szavazatok 33,21%-át, amit az Új Népfront követett 28,14%-kal, az Együtt 21,28%-kal, majd a Köztársaságiak 10,17%-kal. 1997 óta a legmagasabb volt a részvétel, 66,71%.^[3][4] Az eredmények következtében 306 választókerületben volt szükség három, ötben pedig négyszereplős második fordulóra.^[5] Az első fordulóban 76 jelöltet választottak meg közvetlenül,^[3] a Nemzeti Tömörülés által támogatott jelöltek közül 444 jutott a második fordulóba, az Új Népfront 415-öt, az Együtt pedig 321-et tudott felmutatni.^[6] A második fordulóra való regisztráció előtt az Új Népfront 134, az Együtt 82 jelöltje lépett vissza egymás javára, így csak 89 háromjelöltes és két négyjelöltes kerület maradt.^[7]

A választás előtti elvárásokkal ellentétben az Új Népfront által támogatott jelöltek nyerték meg a legtöbb széket a nemzetgyűlésben, míg az Együtt is felülteljesítette a számításokat, második helyen végezve, megelőzve az egyértelmű esélyes Nemzeti Tömörülést. A Belügyminisztérium adatai szerint az NFP jelöltjei 180 mandátumot szereztek (a többséghez 289-re volt szükség), az Együtt 159-et, az RN pedig mindössze 142-t. A Le Monde szerint az eloszlás 182–168–143.^[3][8] A választás után Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette lemondását,^[9] amit azonban Macron elnök egyelőre nem fogadott el, utalva a hamarosan kezdődő olimpiai játékokra Párizsban.^[10] Végül július 16-án elfogadta a kormány lemondását, de a miniszterek ügyvivőként még egy ideig a helyükön maradtak.^[11]

Háttér

A 2022-es választások után az Együtt elveszítette többségét a Nemzetgyűlésben, a koalíció tagja volt Emmanuel Macron elnök pártja, a Reneszánsz is. A fő ellenzéki blokkok, a szélsőbaloldali Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (NUPES), illetve a Nemzeti Tömörülés (NR) ezzel ellentétben, növekvő népszerűségnek örvendtek. Ennek ellenére egyik párt sem nyerte meg a mandátumok többségét, 1988 óta először.^[12] Ennek következtében a francia alkotmány 49. tételét többször is felhasználták, amivel a kormány szavazás nélkül hozhatott törvényt. Élisabeth Borne ezt 23 alkalommal tette meg 2023 decemberéig.^[13]

2024. június 9-én, este kilenc óra körül Macron elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést és bejelentette, hogy a hónap végén előrehozott választásokat rendeznek, ami arra utalt, hogy az Együtt nagy vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörülés ellen az európai választásokon. Beszédében az elnök kijelentette, hogy a nacionalizmus terjedése veszélyt jelentett Európára és Franciaországra, illetve a francia nép szegénységéhez vezethet. A fordulók dátumait június 30-ra és július 7-re helyezte.^[14]

Visszalépések

Az első forduló eredményei után az Új Népfront és az Együtt több jelöltje is visszalépett egymás javára, hogy megkönnyítsék a szélsőjobboldal legyőzését.

Visszalépett jelöltek pártok szerint[3][7]
Választókerület elosztása	Visszalépő jelölt pártja	Kerületek száma
NFP–ENS–LR–RN	Nincs	2
NFP–ENS–LR–RN	Együtt	2
NFP–ENS–RN–más	Új Népfront vagy más	1
NFP–ENS–RN	Nincs	70
NFP–LR–RN	Nincs	13
Más kerületek három jelölttel	Nincs	4
NFP–ENS–RN	Új Népfront	99
NFP–ENS–RN	Együtt	79
NFP–LR–RN	Új Népfront	27
Más választókerületek egy visszalépővel		14
Összesítve
Párt	Visszalépett jelöltek
Együtt	82
Új Népfront	134

Eredmények

Párt		Első forduló			Második forduló			Mandátumok	+/–
		Szavazatok	%	M.	Szavazatok	%	M.
Nemzeti Tömörülés	Nemzeti Tömörülés	9 379 092	29,26	37	8 745 076	32,05	88	125	+36
	A Szélsőjobboldal Uniója	1 268 822	3,96	1	1 364 947	5,00	16	17	Új
	Összesen	10 647 914	33,21	38	10 110 023	37,06	104	142	+53
Új Népfront		9 042 485	28,21	32	7 040 207	25,81	148	180	+49
Együtt		6 820 446	21,28	2	6 692 335	24,53	157	159	–86
A Köztársaságiak		2 106 166	6,57	1	1 474 722	5,41	38	39	–25
További jobboldali		1 154 785	3,60	2	980 547	3,59	25	27	+17
További baloldali		490 898	1,53	0	401 063	1,47	12	12	–9
További centrista		391 423	1,22	0	177 164	0,65	6	6	+2
További szélsőbaloldali		366 594	1,14	0				0	0
Regionalista		310 727	0,97	0	288 201	1,06	9	9	–1
Visszahódítás		238 934	0,75	0				0	0
Ökologisták		182 478	0,57	0	37 808	0,14	1	1	–
Egyéb		142 871	0,45	0	38 025	0,14	1	1	0
Szuverén jobb		90 110	0,28	0	18 672	0,07	0	0	–1
További szélsőjobboldali		59 679	0,19	1	23 216	0,09	0	1	+1
A Baloldal Radikális Pártja		12 434	0,04	0				0	–1
Összesen		32 057 944	100,0	76	27 281 983	100,0	501	577	0
Érvényes szavazatok		32 057 944	97.41		27 281 983	94,50
Érvénytelen szavazatok		267 803	0.81		395 533	1,37
Üresen hagyott szavazatok		582 908	1.77		1 192 812	4,13
Összes szavazat		32 908 655	100,0		28 870 328	100,0
Regisztrált szavazók/Részvétel		49 332 709	66,71		43 328 539	66,63
Forrás: Belügyminisztérium