ALGOL

imperatív programozási nyelv (1950-es évek) From Wikipedia, the free encyclopedia

ALGOL
Remove ads

Az ALGOL (angolul: ALGOrithmic Language, magyarul kb. algoritmikus nyelv) egy imperatív programozási nyelv, melyet az 1950-es években fejlesztett ki egy európai és amerikai, számítástechnikával foglalkozó tudósokból álló bizottság, többek közt azzal a céllal, hogy kijavítsák a FORTRAN egyes hibáit. Eredetileg IAL-nak nevezték el (International Algorithmic Language), de ezt a rövidítést elvetették. Három fő változata van: az ALGOL 58, az ALGOL 60 és az ALGOL 68, ezek közül az ALGOL 60 a legismertebb. A cikk további részében főként erről lesz szó.

Gyors adatok

Évtizedeken keresztül az ALGOL-t vagy ennek egy változatát használták algoritmusokkal foglalkozó cikkekben azok leírásához. Több újítása volt a nyelvnek az előtte lévő programnyelvekkel szemben, néhány példa:

  • Három szintaxist határoztak meg
  • Az utasításokat nem kellett külön sorba írni, hanem pontosvessző választotta el őket
  • Blokk-struktúra, ami a későbbi nyelvekben szinte általánossá vált (C, Pascal). Azaz az összetartozó utasításokat begin és end szavak közé tettek
  • Minden blokk új névteret határoz meg
  • Egymásba ágyazott procedúrák
  • Rekurzió (ami azelőtt imperatív nyelvekben nem volt)
  • Név szerinti és érték szerinti paraméterátadás. Ezt a későbbi nyelvekben a cím és érték szerinti paraméterátadás közti különbség váltotta fel.
  • Nyelvtanát a Backus–Naur forma szerint írták le.

Az ALGOL 60 jelentősége abból is látszik, hogy szinte minden utána kitalált programozási nyelvre hatással volt, így a C-re, Pascal-ra, Simula-ra stb. is.

Mivel az ALGOL 60 szabvány nem tartalmazott kiíró utasítást, a szokásos „Helló, világ!” programot a hagyományos értelemben nem lehet megírni. A GNU MARST kiegészítéseivel viszont így nézne ki egy ilyen program:

begin
  outstring(1, "Helló, világ!");
end

Megjegyzés: A példában egyébként nincsen szükség se a pontosvesszőre, se a begin, end párra, mivel egy utasítást nem szükséges csoportosítani. Ez szemben áll több későbbi programnyelvvel, itt csupán a Pascallal való hasonlatosság szemléltetésére néz ki így.

Remove ads

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads