A Pál utcai fiúk (musical)
Dés–Geszti–Grecsó-musical From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc azonos című ifjúsági regénye alapján, Dés László - Geszti Péter és Grecsó Krisztián által írt musical. Az ősbemutatójára 2016. november 5-én került sor a Vígszínházban Marton László rendezésében, ahol azóta töretlen sikerrel játsszák. A rendező munkáját dramaturgként Radnóti Zsuzsa, koreográfusként, Horváth Csaba segítette. A mű két fiúcsapat küzdelmét mutatja be egy játszóhelyért, a grundért.[1]
Remove ads
Az ősbemutató
A zenés játék ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született, ami egy BBC-licensz alapján arra vállalkozott, hogy kiderítse, mi Magyarország kedvenc regénye. Geszti Péter ebben műsorvezető-szerkesztőként működött közre. Ő az A Pál utcai fiúkat választotta és Török Ferenc filmrendezővel dobogós kisfilmet készítettek belőle. Amikor elkezdett utánajárni, hogyan lehetne megszerezni a mű jogait, kiderült, hogy a Molnár-jogutódok kilencen vannak, és több kontinensen laknak. 2014-ben történt áttörés, amikor Lukin Ágnessel, az egyik jogörökössel tudtak már tárgyalni arról, milyen feltételek között lehetne a regényből egy zenés színpadi adaptációt készíteni. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót, majd együtt kérték fel Marton Lászlót valamint Grecsó Krisztiánt. Az elkövetkező három évben vonták be a stábba Horváth Csabát és Radnóti Zsuzsát is. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az elkészült darab „nem követi a musical hagyományos, meglehetősen édeskés és gyakran őszintétlen világát”, hanem a szerzőpáros korábbi zenés játéka, A dzsungel könyve eredetiségét viszi tovább. Mivel az alapmű írója a Vígszínház házi szerzője volt, egyértelműnek érezték, hogy a darabnak ott az „otthona”.[2][1]
Az adaptáció ősbemutatója 2016. november 5-én volt.
Szereplők
A zenés darabban – Molnár Ferenc regényétől eltérően – Rácz tanár úr és Janó kivételével csak diákok szerepelnek. A zenés játékban nincs női szereplő színen, de a regény többi szereplője közül is akadnak olyanok, akik ebben a feldolgozásban nem jelennek meg pl. Nemecsek szülei.[3]
Az ősbemutató szereplői főként a Vígszínház ifjú tagjai voltak, de akadtak közöttük egyetemi hallgatók is. Mellék- és kisebb szerepeket a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész- és táncos képzésének tanulói is kaptak.[1]
További szereplők, táncosok
Balogh Csongor, Birta Márton, Kóbor Balázs, Kurucz Ádám, Miskolczi Renátó, Nánási Attila, Aranyi András Csaba, Károlyi Krisztián, Rábavölgyi Tamás, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Takács Zalán, Virág Péter, Viola Péter, György László, Lugosi Fábián, Kopácsi Attila, Bálint Barna, Perjési Patrik, Reiszner Dárió
Alkotók
Rendező: Marton László
Koreográfus: Horváth Csaba
Díszlet: Khell Csörsz
Jelmez: Benedek Mari
Kreatív munkatárs: Dés András
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Ügyelő: Wiesmeyer Erik, Kuti László, Mucsi Zoltán
Hang: Sós Márton
Világítástervező: Madarász János
Súgó: Kertes Zsuzsa
Szcenikus: Krisztiáni István
A rendező munkatársa: Várnai Ildikó
Mozgásmester: Rujsz Edit
A koreográfus munkatársa: Horkay Barnabás
Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa, Gebora György
Remove ads
Zene
A zenét Dés László, a dalszövegeket Geszti Péter írta, míg a librettó Grecsó Krisztián nevéhez fűződik.[5]
A Vígszínház zenés játékának dalaiból, az eredeti szereposztás színészeinek előadásában 2016. november 5-én, a Tom-Tom Records kiadásában megjelent CD 2017 márciusában aranylemezt kapott,[6][7][8][9] a Mi vagyunk a Grund! című dal klipje pedig 24-én este debütált az rtl.hu-n.[10]
Az ősbemutató darab sikerén felbuzdulva, amit addigra a Vígszínházban több mint 65 ezren néztek meg, az alapító, Fesztbaum Béla (az előadásbeli szerepe szerint Rácz tanár úr) elmondása szerint, hogy folytatása legyen az „érzésnek, ami a színpad és a nézőtér között az előadás végére kialakul”, 2017. május 1-jén megalakult az A Grund – vígszínházi fiúzenekar.[6][11]
Dalok listája
Az összes dalszöveg szerzője Geszti Péter; az összes szám szerzője Dés László.
Remove ads
További magyar bemutatók
Remove ads
Más zenés feldolgozások
1929-ben majdnem Lehár Ferenc zenésítette meg, de Molnár, jóllehet megígérte, hogy a nyár elejére elkészíti neki a regény operettszövegét, a szövegkönyvből egy sort sem küldött el, így helyette az A mosoly országa készült el.[17]
1946-ban a Fővárosi Operettszínháznak Hevesi Sándor színmű-adaptációjából Palotay István készített zenei átiratot, a felújítást F. Lakner Lívia rendezte.[18][19]
Miskolcon 2011. május 12-én a Miskolci Musical- és dalszínház társulata mutatta be a Kriston Milán rendezte és Szaxon Csaba miskolci zeneszerző által írt A Pál utcai fiúk című zenés átiratot.[20] Ősbemutató kétezres évek eleje Pécsi Sándor Guruló Szînhàz Rendező Kriston Ákos
2013-ban Szinovál Gyula rendező és Baka Gábor zeneszerző az újpesti Szép Ernő Színházzal készített ifjúsági musicalt a Molnár-regényből, bemutatója március 22-én volt az Ady Endre Művelődési Házban.[21]
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads