Ajdovščina

Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ajˈdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) város és az azonos nevű község központja Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól, Primorska tájegység és Goriška statisztikai régió területén.

Ajdovščina
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Tájegység	Primorska
Statisztikai régió	Goriška
Község	Ajdovščina
Rang	város
Alapítás éve	i. e. 200 körül
Polgármester	Tadej Beočanin
Irányítószám	5270
Körzethívószám	05
Rendszám területkód	GO
Népesség
Teljes népesség	6843 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	73,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106,1 m
Terület	245,2 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″45.888356136, 13.905237912
Ajdovščina község elhelyezkedése
Ajdovščina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajdovščina témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.

Története

Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik először i. e. 200-ban, de már i. e. 2000-től lakott hely. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyert csatát 394-ben I. Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.

Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.

A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.

Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.

Gazdasága

Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.

Ezeken kívül jelentős fa-, bútor- és textilipara van.

Éghajlata

A városka klímája mediterrán, ezért a tél enyhe (min. -1 °C, max. 17 °C), a nyár viszont meleg (min. 20 °C, max. 39 °C). A hegyekből lezúduló bóra miatt az építkezéseknél egy sajátos „stílus” alakult ki, a mediterrán épületek tetejére köveket tesznek, hogy megvédjék a cserepeket a szél erejétől. Ez az építkezési forma érdekessé teszi a település látképét is.

Híres emberek

• Martin Baučer (1595–1668) – történész
• Anton Cebej (1722–1774) – festő
• Josip Križaj (1911–1948) – pilóta
• Karel Lavrič (1818–1876) – politikus
• Danilo Lokar (1892–1989) – szerző
• Veno Pilon (1896–1970) – festő
• Edi Šelhaus (1919–2011) – fényképész
• Avgust Žigon (1877–1941) – irodalomtörténész

Sport

A város első osztályú (Prva Liga Telekom Slovenije) futballcsapata a Nogometni Klub Primorje. A közelben található egy 1080 m-es, füves sportrepülőtér is.