Alvaro Načinović

Alvaro Načinović (Fiume, 1966. március 27. –) olimpiai bajnok jugoszláv majd horvát válogatott kézilabdázó.^[1]

Alvaro Načinović
Személyes adatok
Születési dátum	1966. március 22. (59 éves)
Születési hely	Fiume, Jugoszlávia
Állampolgárság	horvát
Magasság	195 cm
Poszt	beállós
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1983–1991 RK Zamet 1991–1992 RK Zagreb 1992–1993 RK Zamet 1993–1998 Pivovarna Laško Celje 1998–1999 Zamet Autotrans 2000–2001 Pivovarna Laško Celje 2001–2006 Crikvenica
Válogatottság
1988–1990 Jugoszlávia 33 1992–2000 Horvátország 105 (165)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma)

Szerzett érmek

Férfi kézilabda Olimpiai játékok arany Atlanta, 1996 bronz Szöul, 1988 Világbajnokság ezüst Izland, 1995 Európa-bajnokság bronz Portugália, 1994

Pályafutása

Klubcsapatokban

Načinović először a Zamet klubjában játszott ifjúsági szinten, majd 1983-ban felkerült a felnőtt csapathoz.

1987-ben megnyerte a csapattal a jugoszláv másodosztály küzdelmeit és feljutott az élvonalba. Két évvel később, Darko Dunato távozása után Načinović lett a csapat kapitánya.^[2]

Öt szezont töltött még az első osztályban a Zametnél, majd az Zagreb Loto csapatában folytatta pályafutását. Az 1991-1992-es szezonban tagja volt a történelmi triplázást elérő zágrábi csapatnak, amely a bajnoki cím és a hazai kupa mellé megnyerte a legrangosabb nemzetközi klubtrófeát, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

Načinović 1992 nyarán visszatért Zametbe, majd újabb egy szezon elteltével a szlovén Pivovarna Laško Celje játékosa lett. Öt évig játszott a klubban és minden szezonban bajnok valamint kupagyőztes lett.^[3] Az 1996–1997-es és az 1997–1998.as szezonban bejutottak a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata közé.

1998-ban Načinović újból visszatért az RK Zamethez, amely akkoriban Zamet Autotrans néven szerepelt. Ezt követően visszatért a Celjéhez, ahol még két bajnoki címet nyert.

2001-ben a Crikvenica játékosa lett, ahol korábbi csapattársa, Drago Žiljak lett az edzője.^[4] Öt szezont játszott még a horvát élvonalban, majd 2006 nyarán bejelentette visszavonulását.^[5]

A válogatottban

1987-ben ifjúsági világbajnokságot nyert a jugoszláv U21-es csapat tagjaként. Jugoszlávia Spanyolországot győzte le a döntőben.^[6] 1988 júniusában debütált a felnőttek között egy Japán elleni mérkőzésen.

Három hónappal később részt vett a szöuli olimpián, ahol Jugoszlávia harmadik helyen végzett miután a bronzmérkőzésen 27-23-ra legyőzte a magyar válogatottat. A jugoszláv válogatottban 33 alkalommal lépett pályára.^[7]

Ezt követően az önálló Horvátország nemzeti csapatában szerepelt, amellyel 1993-ban Mediterrán játékokat nyert. Načinović nyolc nagy versenyen lépett pályára horvát válogatott színeiben, az 1995-ös világbajnokságon ezüstérmet, az 1996-os olimpián pedig aranyérmet nyert.^[8] Atlantába Svájc ellen ő szerezte csapata első gólját a tornán.^[9]

Az olimpiát követően visszavonult a válogatottól, de később meggondolta magát és pályára lépett az 1998-as Európa-bajnokságon is. 2000-ben játszott utoljára címeres mezben. 105 mérkőzésen 165 alkalommal volt eredményes.^[10]

Visszavonulása után

Visszavonulását követően az RK Zamet sportigazgatója lett.

2012-ben a Sportért Felelős Állami Bizottság tagja lett, rangos állami kitüntetésben részesült és dokumentumfilmeb is szerepelt, amely Fiume város olimpiai bajnokairól szól.^[11]

2016-ban két dokumentumfilm jelent meg, az Od ponora do Olimpa és a Prvi Put, amely az 1996-os nyári olimpia eseményeit dolgozza fel.

Atlantában az önálló Horvátország első olimpiai aranyérmét nyerték csapattársaival.^[12]

Család

Fia, Veron szintén profi kézilabdázó, az RK Zamet játékosa.^[13]

Sikerei, díjai

RK Zamet

• Jugoszláv másodosztályú bajnok (1): 1986-87

RK Zagreb Loto

• Horvát bajnok (1): 1992
• Horvát kupagyőztes (1): 1992
• Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes (1): 1991–92

RK Celje Pivovara Laško

• Szlovén bajnok (7): 1993-94, 1994–95, 1995–96, 1996–97, 1997–98, 1999-00, 2000–01
• Szlovén kupagyőztes (7): 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 2000, 2001

Egyéni elismerés

• Ivica Kurtini-díj: 1988^[14]
• Franjo Bučar Állami Sportdíj – 1996
• Rijeka (Fiume) olimpiai medáljának tulajdonosa – 2014^[15]
• RK Zamet hall of fame – 2015^[16]

Kitüntetés

• Order of Danica Hrvatska^[17]