Ammónium-klorid

Az ammónium-klorid (NH₄Cl) (más néven ammóniasó, szalmiák, szalmiáksó vagy E510) az ammónia egy sója, mely tiszta állapotban erősen vízoldékony kristályokat alkot. Vizes oldata közepesen savas kémhatású.

Ammónium-klorid
IUPAC-név	ammónium-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	12125-02-9
PubChem	25517
ChemSpider	23807
EINECS-szám	235-186-4
DrugBank	DB06767
KEGG	D01139
ChEBI	31206
RTECS szám	BP4550000
ATC kód	, B05XA04 G04BA01
Gyógyszer szabadnév	ammonium chloride
Gyógyszerkönyvi név	Ammonii chloridum
InChIKey	NLXLAEXVIDQMFP-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	10120
UNII	01Q9PC255D
ChEMBL	CHEMBL1200939
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NH4Cl
Moláris tömeg	53,49 g/mol
Megjelenés	fehér, szilárd
Sűrűség	1,527 g/cm³
Olvadáspont	338 °C szublimál
Forráspont	520 °C
Oldhatóság (vízben)	29,7 g/100 g vízben, 0 °C-on
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	‒314,55 kJ/mol[1]
Standard moláris entrópia So298	94,85 J K‒1 mol‒1[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)[2]
R mondatok	R22-R36[2]
S mondatok	(S2)-S22[2]
LD50	1650 mg/kg (patkány, szájon át)[3]
Rokon vegyületek
Azonos kation	ammónium-fluorid ammónium-bromid ammónium-jodid
Azonos anion	nátrium-klorid kálium-klorid hidroxilammónium-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Története

A vegyület neve már az ókori perzsa és arab nyelvben is megjelenik nushadir (نشادر) néven, Kínában náoshā (硇砂), Indiában pedig nao sadar néven volt ismert. A rómaiak az ókori Líbiában Jupiter Amun (a görög Ammonból, Ἄμμων) temploma mellől gyűjtötték az ammónium-kloridot, ezért sal ammoniacus nak, vagyis Amun sójának nevezték, a templom közelsége miatt.^[4]

Az alkímiában nagy jelentőséget tulajdonítottak neki, mert két olyan anyagból áll (vízben oldva ammónia és sósav), melyek erősen korrodálják a fémeket. Ezért azt hitték, hogy az ammónium-klorid lehet a fémek más fémmé való átalakításának kulcsa. Az arabok ammónia előállítására alkalmazták.

2NH₄Cl + 2CaO → CaCl₂ + Ca(OH)₂ + 2NH₃

Előfordulása, előállítása

Ammónium-klorid szintézise

A természetben elsősorban vulkanikus területek közelében található, főként gázkitörések mellett. A kitörő gázból csapódik ki, de nem túl hosszú életű, mert vízzel érintkezve azonnal feloldódik.

Ipari méretekben szintetikus úton, ammóniából (NH₃) és sósavból (HCl) állítják elő:

NH₃ + HCl → NH₄Cl

Felhasználási területek

• az ammónium-klorid szinte bármely barkácsboltban beszerezhető, mert a forrasztópákák forrasztási felületének, és a forrasztandó felület megtisztításához szokták alkalmazni
• egyes sípályákon 0 °C felett használják, mert kiszórásával a hó lassabban olvad, valamint állaga keményebb lesz.^[5]
• élelmiszerek esetén savanyúságot szabályozó anyagként, számos élelmiszerben megtalálható E510 néven. Elsősorban élesztőt tartalmazó pékárukban, tésztákban fordulhat elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, mert igen intenzív íze miatt csak kis mennyiségben alkalmazható. Ismert mellékhatása nincs.
• kozmetikumokban is előfordulhat
• a gyógyszeriparban elsősorban köhögés, vagy pH-instabilitás esetén alkalmazzák
• a skandináv országokban egy speciális helyi édesség gyártására is használják, Finnországban alkoholos és alkoholmentes italok alapanyaga
• nagy mennyiségben irritálja a nyálkahártyát