Vitézvirág

A vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor, tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) a kosborfélék családjába tartozó, főleg Délnyugat-Európában elterjedt, feltűnő virágzatú orchideafaj.

Vitézvirág
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Spárgavirágúak (Asparagales) Család: Kosborfélék (Orchidaceae) Alcsalád: Kosborformák (Orchidoideae) Nemzetség- csoport: Orchideae Alnemzetség- csoport: Orchidinae Nemzetség: Anacamptis Rich. (1817) Fajcsoport: Anacamptis sect. Anacamptis Faj: A. pyramidalis
Tudományos név
Anacamptis pyramidalis (L) Rich.
Szinonimák
Aceras pyramidale (L.) Rchb.f. Orchis pyramidalis L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vitézvirág témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézvirág témájú médiaállományokat és Vitézvirág témájú kategóriát.

Nemzetségének a típusfaja.

Megjelenése

A vitézvirág 15–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A föld alatt két megnyúlt ovális alakú gumója van, amely a többi kosborfajhoz hasonlóan gombákkal áll gyökérkapcsoltságban. Alsó levelei szálas-lándzsásak, párhuzamos erezetűek, maximum 25 cm hosszúak. A szárlevelei jóval rövidebbek, nem feltűnőek. Szára egyenes, felálló, nem elágazó.

Június-júliusban virágzik (Dél-Európában már március végén-áprilisban). Feltűnő tömött fürtvirágzata kezdetben rövid, hegyes kúp alakú, amely fokozatosan megnyúlik és végén kihegyesedő henger vagy tojásdad formát vesz fel. Apró virágainak színe a rózsaszíntől a bíborvörösig terjedhet, ritkán fehér. A virág mézajka háromkaréjú, mélyen bemetszett, karéjok épszélűek, tojásdadok. A két oldalsó karéj tövénél kis fülszerű függelék látható. A virágok hátsó részén 1,5 cm hosszú, fonálszerű, lelógó sarkantyú található. A virágokat nappali és éjjeli lepkék, valamint poszméhek porozzák be, amelyek hosszú pödörnyelvükkel elérik a sarkantyúban tárolt nektárt.

Termése toktermés.

Kromoszómaszáma 2n=36.

Elterjedése és termőhelye

Európában (főleg Délnyugat-Európában, Közép-Európában ritka), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos. Magyarországon többek közt a Keszthelyi-fennsíkon, valamint a Bükk-vidéken fordul elő.^[1][2][3]

Láprétek, sztyepprétek, sziklagyepek lakója a tengerparti dűnéktől 2000 méter magasságig. A meszes talajt részesíti előnyben; elviseli a lúgos kémhatású talajt is. Napigényes.

A népi gyógyászatban kiszárított és összetört gumóját rendkívül táplálónak tartották és gyerekeknek és lábadozó betegeknek adták. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Változatai

• Anacamptis pyramidalis var. pyramidalis
• Anacamptis pyramidalis var. urvilleana (Sommier & Caruana) Schltr.

• 
  Vitézvirág az 1872-es Flora Batava-ban
• 
  Virágzó vitézvirág
• 
  A virág közelről
• 
  Fehér színváltozat