Aragonit
ásvány From Wikipedia, the free encyclopedia
Az aragonit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa. Kristályai oszlopok, sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálható. A színeződéseket elsősorban a vastartalom okozza. A láng hatására kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hullik szét. Kristályait leginkább tömeges kőzetekben, érctelérekben találják. Az aragonitcsoport más tagjaival (cerusszit, stroncianit, witherit) gyakran képez elegykristályokat. A kalcit hőmérséklet hatására gyakran alakul át aragonittá.
| Aragonit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | vasvirág |
| Kémiai név | kalcium-karbonát |
| Képlet | CaCO3 |
| Kristályrendszer | rombos |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
| Csoport | Aragonitcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | álhatszöges, cseppkőszerű, ágas-bogas |
| Szín | színtelen, fehér, sárgás vagy barnás, ritkán ibolyás |
| Porszín | színtelen |
| Fény | üvegfényű |
| Átlátszóság | átlátszó vagy áttetsző |
| Keménység | 3,5-4,0 |
| Hasadás | rosszul |
| Törés | kagylós |
| Oldhatóság | sósavban pezsegve oldódik |
| Sűrűség | 2,94 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | Ikerkristályai előfordulnak. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aragonit témájú médiaállományokat. | |
Keletkezése
Hidrotermásan magas mésztartalmú folyadékokból válik ki magmás kőzetekben utómagmatikus körülmények között. Gyakori az üledékes képződése forrásvizekből, de tömeges kiválásai ismertek tengeri üledékekben más karbonátokkal együtt.
- Kísérő ásványok: magmatikus képződésnél: zeolitcsoport ásványai, kalcit, kalkopirit; üledékekben: kalcit, sziderit, limonit és dolomit.
- Hasonló ásványok: kalcit, barit, stroncianit, cölesztin, topáz, nátrolit.
Előfordulása
Németországban a Kaiserstuhl vidékén. Csehországben több helyen megtalálható. Jellemző a Spanyolországban az aragóniai előfordulás, amelyről elnevezése származik.[1] Ausztria területén Karintiában található tömegesen. Olaszországban Szicíliában és a Vezúv vidékén fordul elő nagyobb mennyiségben. Jelentős előfordulások vannak Franciaország területén. Az Egyesült Államok területén Arizona és Új-Mexikó szövetségi államokban vannak nagyobb lelőhelyek.
Magyarországi előfordulása
A magmatikus kőzeteknél gyakori a megjelenése: a Velencei-hegységben és a Badacsony területén, de a Balaton-felvidéki bazalthegyek mindegyikén megtalálhatók tűs kristályai. Dorog és Kesztölc közelében több kisebb-nagyobb barlangban (pl. Sátorkő-puszta) cseppköves, fürtös, kristályos előfordulások vannak, melyek a feltört CO2 tartalmú hévizes forrásokból való kiválás eredményei. Tokod, Süttő, Bajót, Piszke (Lábatlan) és Felsőgalla (Tatabánya) térségében a mészkövekben gyakran fordul elő aragonit. A Budai-hegység dolomitjaiban a Gellérthegyen, az Ördög-orom, Csillaghegy, Róka-hegy, Martinovics-hegy kőfejtőiben tiszta fennőtt aragonit kristályok vannak, kalcit, barit, gipsz és goethit társaságában.
Budapesten a Gellért-hegyben a Szent Iván-barlangból egy kutatófúrást mélyítettek 1964-ben, amivel felfedezték az Aragonit-barlangot, melynek falait vastag kéregben borították a kristályok. A barlangot a nagyközönség számára nem nyitották meg.
Martonháza aragonitbarlangja
A szlovákiai Martonházán a Várhegy északkeleti oldalán 660 m magasan nyílik az 1954-ben felfedezett Martonházi-aragonitbarlang, 1972 óta látogatható. A barlang mintegy 400 millió éves fillitekbe ágyazott kristályos mészkőlencsében alakult ki mintegy 95–65 millió évvel ezelőtt. A mészkő egy része hidrotermális hatásra átalakult ankerittá és szideritté. A repedések mentén ezek a kőzetek a beszivárgó csapadékvíz hatására elmállottak, így keletkezett az okker. Ez azután később részben kimosódott, a helyén üregek jöttek létre. A barlangban ma is láthatók a fehér és a kékesszürke színű kristályos mészkőben kialakult okkermaradványok. Mégis a leglátványosabb a folyosók és termek mennyezetét meg oldásfülkéit borító, gombafonalakra emlékeztető ágas-bogas vasvirágcsoportok, vese, tű és spirális alakzatok. Ezek a föld alatti zárt térség sajátos hidrokémiai és klimatikus körülményei között jöttek létre.
Képek
Aragonit Szlovákiából
Klasszikus vöröses-barnás színű aragonit
Aragonit rózsa
Az aragonitbarlang bejárata
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
