Szártalan csüdfű

A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág.

Szártalan csüdfű
Virágos példány
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae) Nemzetség- csoport: Galegeae Nemzetség: Csüdfű (Astragalus) L. Faj: A. exscapus
Tudományos név
Astragalus exscapus L.
Szinonimák
Szinonimák a faj szinonimái: Astragaloides syphilitica Moench Astragalus ictericus Dingler Astragalus leiocarpus Shuttlew. Astragalus maroniensis Dingler Myobroma exscapa (L.) Steven Tragacantha exscapa (L.) Kuntze az Astragalus exscapus subsp. pubiflorus alfaj szinonimái: Astragalus exscapus sensu auct.Ross. Astragalus odessianus Prodan Astragalus pubiflorus DC. Tragacantha pubiflora (DC.) Kuntze az Astragalus exscapus subsp. transsilvanicus alfaj szinonimái: Astragalus exscapus var. transsilvanicus (Schur) Gams Astragalus transsilvanicus Schur
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szártalan csüdfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szártalan csüdfű témájú médiaállományokat és Szártalan csüdfű témájú kategóriát.

Előfordulása

Közép-, Dél- és Délkelet-Európában, valamint Ukrajnában honos. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Cserhátban,^[1][2] a Pilisben, a Mezőföldön, a Duna–Tisza közén és a Dél-Tiszántúlon ismertek állományai.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Az erdélyi Mezőség endemikus faja az Astragalus excapus ssp. transsilvanicus.^[3]

Alfajai

• Astragalus exscapus subsp. pubiflorus (DC.) Soo
• Astragalus exscapus subsp. transsilvanicus (Schur) Nyar.

Megjelenése

A szártalan csüdfű alacsony (3–10 cm magas), a földön szétterülő (átmérője 50–60 cm is lehet), lombhullató, évelő növény. Föld feletti szára nincs, a föld alatti, nagyon rövid szára a vastag, elfásodó gyöktörzsből nő ki. Az egész növény sűrűn szőrös-molyhos. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, páratlanul szárnyasan osztottak, 21-31 elliptikus vagy tojásdad levélkéből állnak.

Április-júniusban virágzik (A Balkánon inkább április-május, Németországban akár júliusban). A 3-9 (ritkán akár 12) virág tőálló, kocsányuk igen rövid. A termőt és porzót is tartalmazó virág a pillangósvirágúaknál megszokott módon aszimmetrikus (zigomorf), öt szirma élénksárga. A csészelevelek molyhosak.

Hüvelytermése 1,5-2,5 cm hosszú, erősen szőrözött. Magról és vegetatívan is terjed.

Kromoszómaszáma 2n=16.

Életmódja

Homoki- és löszgyepekben, legelőkön, lösztölgyesekben található. Mészkedvelő. A száraz, kötött talajt preferálja, az árnyékot nem tűri. Képes megkötni a nitrogént.

Képek

• 
  Habitusa
• 
• 
  Virágai közelről
•