Auvergne-Rhône-Alpes

régió Franciaországban From Wikipedia, the free encyclopedia

Auvergne-Rhône-Alpes
Remove ads

Auvergne-Rhône-Alpes Franciaország egyik régiója.[2] Területe 69 711 km², a 3. legnagyobb régió az országban. Népessége 7,7 millió fő (2012), mellyel a 2. legnagyobb lélekszámú régió Île-de-France után.[3] Székhelye Lyon. A régiót 2016. január 1-én hozták létre Auvergne és Rhône-Alpes korábbi régiók egyesítésével.

Gyors adatok
Remove ads

Földrajz

Franciaország déli felének keleti részén terül el és az alábbi közigazgatási régiókkal, illetve országokkal határos (az óramutató járása szerinti irányban): északon Burgundia-Franche-Comté, északkeleten Svájc, keleten Olaszország, délkeleten és délen Provence-Alpes-Côte d’Azur, délen és délnyugaton Okcitánia, nyugaton Új-Aquitania, északnyugaton Centre-Val de Loire.

A régió területe nyugaton a Francia-középhegység jelentős részére, keleten az Alpok franciaországi részének (Nyugati-Alpok) északi felére terjed ki. A kettő között a Rhône folyó völgyének északi része, északkeleten pedig a Jura-hegység kisebb része tartozik hozzá. A Jura és az Alpok közötti határvonalat a Rhône felső folyásának völgye jelöli ki.

Thumb
A régió domborzati térképe

Legnagyobb hajózható folyója a Rhône és annak mellékfolyója, a Saône. A Saône és (torkolatától) a Rhône északról dél felé folyik, egy nyugati és egy keleti részre osztva a régió területét. Ez az észak–déli irányú völgy központi jelentőségű közlekedési útvonalat képez egyfelől a Párizsi-medence, a Rajna-vidék és az Északi-tenger, másfelől a Földközi-tenger nyugati része között. E „folyosó” mentén terül el Lyon, mely nagyrészt kivételes földrajzi helyzetének köszönheti gyors felemelkedését.[4]

A régióban a Rhône további nagyobb mellékfolyója jobbról a Jurában eredő Ain, balról az Alpokban eredő Isère. Auvergne-t, a régió nyugati részét a Loire felső folyása és az Allier szeli át, melyek a Francia-középhegységben észak felé tartanak, majd nyugatnak fordulva az Atlanti-óceán felé haladnak tovább.

Remove ads

Közigazgatási beosztás

A régió 12 megyéből és egy különleges státuszú metropoliszból áll:

További információk Megye, Prefektúra ...

Metropoliszok

A régióban négy metropolisz alakult, több, mint az ország bármely másik régiójában:

Remove ads

Fontosabb városok

Thumb
Roanne, városháza
AnnecySaint-Chamond
Bourg-en-BresseSaint-Étienne
BronSaint-Martin-d’Hères
ChambéryThonon-les-Bains
Clermont-FerrandValence
GrenobleVaulx-en-Velin
LyonVénissieux
RoanneVilleurbanne
MontélimarVichy

A régió kialakítása

Tartományokból megyék

Thumb
A régió és megyéinek térképe,
a területén a 18. században létezett tartományokkal
  Auvergne
  Dauphiné
  Savoya
  Languedoc (Velay, Vivarais)
  Bourbonnais
  Lyon vidéke, (Forez, Beaujolais)
  Burgund généralité (Bresse, Bugey, Dombes, Gex)
  Egyéb (Drôme provenszál)

A nagy francia forradalom idején, 1789-1790-ben a különféle egyházi és közigazgatási területi egységeket (tartományokat) megszüntették és helyettük egységesen département-okat (megyéket) hoztak létre. Az addigi, évszázadokig fennállt Auvergne-ből három megye alakult: Cantal, Puy-de-Dôme, valamint Haute-Loire; az utóbbi Brioude környéke és Le Puy-en-Velay környéke (Velay) egyesítésével. Az északi Allier megye nagyjából az egykori Bourbon hercegségből (központja Moulins) jött létre.

A későbbi Rhone-Alpes régió nyolc megyéjének kialakítása ugyanakkor, de sokkal bonyolultabban történt.

  • Ain megye több kisebb történeti régió (Bresse, Bugey, Dombes, Gex és Franc-Lyonnais egy része) egyesítésével született.
  • Dauphiné-ből három megye alakult, közülük kettő lett a későbbi Rhone-Alpes régió része Isère és Drôme.
  • Ardèche megye Vivarais tartomány egy részéből (Viviers központtal) jött létre.
  • 1790-ben az egykori Lyonnais tartományból (Lyon térsége) létrehozták Rhône-et-Loire megyét, majd ezt 1793-ban kettéosztották: Loire megyébe sorolták a Forez-vidéket (az egykori Forez grófságot, Feurs központtal); Rhône megye pedig Beaujolais vidéke, Lyon vidéke és maga Lyon város egyesítésével keletkezett.
  • Miután 1860-ban a Savoyai Hercegség Franciaországhoz került, területén két megyét alakítottak ki: Savoie-t és Haute-Savoie-t.

Auvergne, Rhône, Alpes

1955-ben a francia állami szervek a vidéki körzetek gazdasági felzárkóztatását célzó regionális cselekvési programokat dolgoztak ki. Ehhez egy 1956. november 28-án kelt rendelet adott keretet, mely az országban 24 körzetet jelölt ki (ebből kettőt a tengeren túli területeken) a „programrégióknak”. Ezek csupán az állam gazdasági munkaprojektjének szintjén léteztek, de a későbbi régiók alapjaivá váltak. A rendeletben jelent meg, még külön egységként a Rhône (5 megyével) és az Alpes (3 megyével) körzet. A következő, 1960. június 2-i rendelet a kettő összevonásával hozta létre Rhône-Alpes régiót (nyolc megyével), és létrejött – az egykori, ősi néven – az új Auvergne régió is (négy megyével). Mindezt kiegészítette a régióprefektusok intézményének létrehozása 1964-ban. Ezzel kezdődött a francia régiók mint a területi közigazgatás legfelső szintje kialakításának és megerősödésének 50-60 éves folyamata, amelynek során Auvergne és Rhône-Alpes egyesítésével 2016-ban Auvergne-Rhône-Alpes régió is létrejött.[17][18]

Remove ads

Védett területek

Thumb
A Petit Veymont-hegy a Vercors regionális natúrparkban
Thumb
A Puy de Dôme-hegy az Auvergne-i vulkánok regionális natúrparkban, az UNESCO Világörökség része

A régióban két nemzeti parkot és tíz regionális natúrparkot alakítottak ki (2024-ig).[19]

Nemzeti parkok

  • Vanoise nemzeti park (Parc national de la Vanoise, 1963) az Alpok 3000 m fölé magasodó hegyeiben; Savoie megye
  • Écrin nemzeti park (Parc national des Écrins, 1973), az Alpok Écrin-hegységében (Barre des Écrins, 4102 m); Isère megye, közösen Hautes-Alpes megyével (Provence-Alpes-Côte d’Azur régió).

Regionális natúrparkok

Auvergne-Rhône-Alpes-ban tíz regionális natúrpark (parc naturel régional) található, és egy további park projektje is készül. Ezek a régió területének több mint 25%-át teszik ki, és a települések 22%-át, illetve a régió lakosságának mintegy 11%-át érintik, így ez a legtöbb regionális natúrparkkal rendelkező régió.[20][21]

  • Parc naturel régional des Monts d'Ardèche (2001, 2280 km²)
  • Parc naturel régional du Massif des Bauges (1995, 900 km²)
  • Parc naturel régional de la Chartreuse (1995, 767 km²)
  • Parc naturel régional du Pilat (1974, 700 km²)
  • Parc naturel régional des Volcans d'Auvergne (1977, 3897 km²)
  • Parc naturel régional Livradois-Forez (1986, 3220 km²)
  • Parc naturel régional du Vercors (1970, 2063 km²)
  • Parc naturel régional du Haut-Jura (közös Burgundia-Franche-Comté régióval) (1986, 1700 km²)
  • Parc naturel régional de l'Aubrac (közös Okcitánia régióval) (2018, 2282 km²)
  • Parc naturel régional des Baronnies provençales (közös Provence-Alpes-Côte d’Azur régióval) (2015, 1506 km²)
Remove ads

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2022 között:
Lakosok száma
7 757 595
7 820 966
7 877 698
7 948 287
7 994 459
8 042 936
8 078 652
8 114 361
8 163 884
201320142015201720182019202020212022
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads