Az osztrák értékű forint pénzérméi
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az osztrák értékű forintrendszer a bécsi pénzszerződés megkötésével jött létre. A szerződés értelmében az addigi konvenciós forintszabvány helyét az egyleti szabvány vette át, amely 45 osztrák forint színezüsttartalmát 500 grammban szabta meg. Emellett az Osztrák Császárság – szerződést aláíró többi államhoz hasonlóan – ezüst egyleti tallérokat (Vereinsthaler) és arany egyleti koronákat (Vereinskrone) is veretett. A Lombard–Velencei Királyság számára ½ és 1 soldo névértékű rézpénzeket vertek. Az új szabvány szerinti pénzérmék verése 1857-től indult meg a bécsi (verdejegy: A), a körmöcbányai (B), a gyulafehérvári (E), a milánói (M) és a velencei (V) pénzverdékben.
Az érmék paramétereiről a következő rendeletek rendelkeztek:
Remove ads
Osztrák értékű pénzek (Landesmünze)
Az Osztrák Császárság forgalmi céljaira ezüst értékpénzeket (gesetzliche Landesmünze) és ezüst, valamint réz váltópénzeket (Scheidemünze) vertek. Értékpénzeket ¼, 1 és 2 forint, míg váltópénzeket ezüstből 5 és 10, rézből 5/10, 1 és 4 krajcár címlettel vertek. (A törvény eredetileg háromkrajcárosok veréséről rendelkezett, ilyet azonban végül nem vertek, ehelyett került forgalomba némi késéssel a négykrajcáros.)
Remove ads
Egyleti pénzek (Vereinsmünze)
Az egyleti szabvány ezüst- (Vereinsthaler vagy Vereinssilbermünze) és aranypénzek (Vereinskrone vagy Vereinsgoldmünze) verését határozza meg.
Remove ads
A Lombard-Velencei Királyság pénzei
1862-ben jelentek meg az osztrák értékű krajcárok helyi változatai, itt soldo néven. 5/10 és 1 soldo névértékkel vertek rézpénzeket.
Egyéb veretek
Ausztriában továbbra is vertek a fenti pénzrendszerbe nem illő, de hagyományok miatt szükségesnek tartott érméket. Ilyen volt a Mária Terézia-tallér (Maria-Theresien-Thaler vagy Levantiner Thaler) és a dukát (österreichische Ducat).
Megjegyzések
Hivatkozások
Külső hivatkozások
Irodalom
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads