folyó Európában From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 113 km (más adatok szerint 110,7 km), melyből a magyar szakasz 64,6 km. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége: 8–14 méter. A víz átlagos sebessége: 2–4 km/h, mélysége: 0,5–1 méter. Árvízi vízhozama: 80,0 m³/s. Közepes vízhozama a torkolatnál 6,92–9 m3/s.
| Bódva | |
 | |
| A Bódva Jászónál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szlovákia, Magyarország |
| Szlovákiai kerületek | Kassai kerület |
| Magyarországi vármegyék | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 110,7 km |
| Forrásszint | 1 185 m |
| Vízhozam | 9,0 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 1 730 km² |
| Forrás | Gömör–Szepesi-érchegység, Szlovákia |
 é. sz. 48° 40′ 25″, k. h. 20° 44′ 28″ | |
| Torkolat | Sajó (Boldvánál) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 48° 12′ 30″, k. h. 20° 46′ 29″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bódva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vízgyűjtő területe 1727,3 (más adatok szerint 1730) km², legfontosabb mellékfolyói az Ida (51,8 km; 381,6 km2; 1,82 m3/s), a Jósva (16,4 km; 136,8 km2; 0,831–1,2 m3/s) és a Rakaca (36,3 km; 236,2 km2; 0,55–0,691 m3/s). Vize az év csapadékosabb hónapjaiban evezésre alkalmas, számos vízitúrát szerveznek rajta. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék és az utóbbi évek telepítéseiből még a pisztráng is megtalálható benne . Az alsó szakaszon gyakori még a csuka is.
A Bódva a régi időkben hadi út, békeidőben kereskedelmi útvonal volt. Vizében magas a karbonáttartalom, köszönhetően a mészkőhegységeknek, amelyek mellett elfolyik. Ezen a területen számos barlangot is kialakított az elmúlt évezredekben. A bódvarákói Rákóczi-barlangban is találtak összefüggést a folyó vízszintje és a barlangban található tó vízszintmozgása között.
Az Aggteleki Nemzeti Park két részét is a Bódva sűrűn lakott völgye választja el egymástól.
A Bódva Stósz település délnyugati részén ered, a Rozsnyói-hegységben, kb. 982 méter magasságban. A szlovák–magyar határig 813 méter szintkülönbséget küzd le. Stósz határában felveszi a Stószi-patakot, majd keleti irányba tart. Mecenzéf és Jászó után folyása hirtelen déli irányt vesz, keresztülfolyik Szepsin, majd Péder határában váratlanul nyugati irányt vesz. Itt egy részen a folyó új mederben folyik, a régi a mai napig kivehető. Ez a szakasz Torna határáig tart, ahol összefolyik a Torna-patakkal, majd Bódvavendéginél délnyugati irányba fordul, és átlépi a szlovák-magyar államhatárt. Perkupáig tartja ezt az irányt, ahol élesen délnek fordul, majd Boldvánál a Sajóba torkollik.
A Bódva mellékvizei a következők: Jósva, Damaki-patak, Balajti-patak, Abodi-patak, Szuhogyi-patak, Rakaca-patak, Rét-patak, Telekes-patak, Vízvölgyi-patak, Ménes-patak, Vecsem-patak, Juhász-patak, Kecső-patak, Stószi-patak (Szlovákia), Ida (Szlovákia), Ziliz-patak és az ebbe torkolló Hangács-patak.
Stósz (Štós), Mecenzéf (Medzev), Jászó (Jasov), Szepsi (Moldava nad Bodvou), Torna (Turňa nad Bodvou), Bódvavendégi (Hosťovce), Hídvégardó, Komjáti, Bódvarákó, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Boldva.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
