Bamako
Mali fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Bamako Mali fővárosa és egyben legnagyobb városa. Itt található az ország közigazgatási, politikai, gazdasági és közlekedési központja is. A város a Niger folyó mentén terül el. A város 1 690 471 fős lakosságával (2006) Mali legnépesebb települése is. Itt ért véget a Budapest–Bamako-rali.
.svg)
Remove ads
Éghajlat
Éghajlata szavanna éghajlat, évi középhőmérséklete 28 °C. A nagy meleg és a viszonylag kevés csapadék jellemzi (1000 mm). A nyári hónapok középhőmérséklete 26-27 °C, de a 85%-ot is meghaladó páratartalom még az edzettebb helyi lakosokat is megviseli. Csapadékának nagy részét a főváros a júniustól októberig tartó esős évszakban kapja. A novemberben kezdődő száraz évszak elején a középhőmérséklet tovább csökken, decemberben átlag 24 °C, de áprilisra újra 33 °C-ra forrósodik fel.
Remove ads
Történelem
.jpg)
Bamakót 1650-ben alapították, hosszú ideig jelentéktelen halászfalu és sókereskedelmi központ volt. A település nevét valószínűleg a krokodilokban gazdag folyóról kapta. Bamako jelentése egyes feltevések szerint "város a krokodil folyón". A falánk krokodilok a város címerébe is bekerültek.
Mali mai területén a francia gyarmatosítók az 1800-as évek közepe táján jelentek meg. Először a Niger középső szakaszán fekvő Timbuktut hódították meg. Az akkor 800 lakosú Bamakót 1883-ban foglalták el.
A 19. század vége felé Franciaország teljesen hatalmába kerítette Malit. A kis városkából Felső-Szenegál-Niger gyarmat egy körzetének közigazgatási központja (1899), majd az egész gyarmat székhelye (1908), 1920-tól pedig Francia Szudán fővárosa lett. Fejlődését nagyban elősegítette a Kayesbe vezető vasútvonal megnyitása (1904).
Remove ads
Gazdaság
Bamako Mali központja, melynek vonzereje a fejletlen agrárország egész területére kiterjed. Az ország feldolgozóiparának csaknem a fele a fővárosba összpontosul. Az itt levő - nagyobbrészt közepes méretű - üzemek gyapotot, bőrt dolgoznak fel, motorkerékpár összeszerelő üzem, mezőgazdasági gépgyár, olajütők, rizshántoló üzem található még itt. Bamako közelében a Niger folyón kis vízerőmű (Sotouba) is működik.
Kézműiparát elsősorban az elefántcsont-faragványok, az ötvösékszerek és a bőráru kikészítés jellemzi.
Az ország külkereskedelmének nagy része is Bamakón keresztül bonyolódik. A fővárosból sugárirányba szétfutó közutakon érkeznek ide a legfontosabb exporttermékek, mint például a rizs, gyapot, földimogyoró, gumiarábikum és az élőállat.
Közlekedés
A főváros országos jelentőségű közlekedési csomópont. Mali közlekedési tengelye a Niger, mely az év második felére eső magas vízállás idején két hosszú szakaszon hajózható.
A Bamako-Dakar vasútvonal 1923-ra épült meg, melynek végállomása is itt található. A két hajózható Niger szakasz között, valamint a Szenegál-folyó vidéke és a tengerpart felé a Koulikoro-Bamako-Dakar vasútvonal teremt kapcsolatot.
A közelmúltig (2007-ig) gyakorlatilag nem létezett szervezett tömegközlekedés Bamakoban, a feladatot magánvállalkozás keretei között működő kisbuszok és taxik látták el. A hagyományos közlekedési eszközök használatát (lovaskocsi, szekerek, kordék) már az 1990-es években betiltották. [1]
Nemzetközi repülőtere (mely egyben Mali legnagyobb ilyen létesítménye) a Bamako-Sénoui nemzetközi repülőtér.
Remove ads
Oktatás
Kultúra
Néhány bamakói intézmény, kulturális létesítmény:
- Bamakói Nagy Mecset
- Mali Nemzeti Múzeum
- Muso Kunda Múzeum
- Bamakói Regionális Múzeum
- Bamakói Állatkert
Testvértelepülések
Angers, Franciaország
Bobo Dioulasso, Burkina Faso
Dakar, Szenegál
Lipcse, Németország
Rochester, USA
São Paulo, Brazília
Források
- Világ fővárosai ISBN 963-09-2873-6
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads