Belogradcsiki erőd
erőd Bulgáriában From Wikipedia, the free encyclopedia
erőd Bulgáriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
A belogradcsiki erőd (bolgár nyelven Белоградчишка крепост, Belogradcsiska kreposzt), más néven Kaleto (Калето, „az erőd”, a török kale szóból) erőd Bulgária északnyugati részén, a Balkán-hegység északi lejtőin, közel Belogradcsik városához, melynek egyik fő turisztikai nevezetessége a belogradcsiki sziklák mellett.[1] A vár Bulgária egyik legjobb állapotban megmaradt erődje, országos jelentőségű műemlék.
Belogradcsiki erőd | |
Kaleto | |
Ország | Bulgária |
Mai település | Belogradcsik |
Látogatható | igen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 37′ 24″, k. h. 22° 40′ 38″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belogradcsiki erőd témájú médiaállományokat. |
A vár falai az alapoknál a két méteres szélességet is meghaladják, magasságuk eléri a 12 métert. Három megerősített udvarát kapuk kötik össze. Az erőd területe 10 210 m². A felújított erődöt kulturális műemlékké nyilvánították, a helyi történeti múzeum kezelésében áll.
Az első, ezen a helyen álló erőd még akkor épült, amikor a terület a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott. A helyi sziklaformációk természetes védelemként szolgáltak, erődített falakat csak az északnyugati és a délkeleti oldalon kellett építeni, az udvart a többi oldalról akár hetven méteres magasságot is elérő sziklák védték.
Az erőd eleinte nem annyira védelmi célokat szolgált, mint inkább a terület ellenőrzését. Iván Szracimir bolgár cár, akinek székhelye Vidinben volt, a 14. században bővítette a régi erődöt, és a régió egyik legfontosabb erődítményévé tette, csak a vidini Baba Vida volt nála jelentősebb.
A 14. század végén Bulgáriát elfoglalta az Oszmán Birodalom, az erőd 1396-ban került török kézre. A régióban fokozódott a hajdúk és felkelők tevékenysége, ezért a törökök kénytelenek voltak megerősíteni az erődöt. A 19. század elején további jelentős változtatásokat hajtottak végre rajta; a változások a kor oszmán várépítési stílusát tükrözték, és a bővítés mellett teljes átalakítást is végeztek. A munkálatokban résztvevő francia és olasz mérnököknek köszönhetően tipikusan európai elemekkel is gazdagították a várat.
Az erődnek jelentős szerepe volt az 1850-es belogradcsiki felkelés leverésében. Utoljára az 1885-ös szerb–bolgár háborúban játszott szerepet. Ma múzeum.